2.2.4. A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS PROSPERITÁS ÉVEI: 2014–2019

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szűkös esztendők után 2014-től a magyar gazdaság egy határozott növekedési pályára állt, amelyet javuló költségvetési egyensúly, kedvező konjunkturális feltételek és forrásbőség jellemezett. A szárnyalásnak a 2020-ban kezdődött pandémia, a COVID-válság vetett véget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2014 és 2019 között az egy főre jutó magyar GDP 2017-es változatlan áras dollárban számolva 9 980 €-ról 13 270 €-ra nőtt, ami 33%-os javulás. Ez igen jelentős, viszont nem egyedülálló. Ugyanebben az időszakban ennél is gyorsabban nőtt a litván (55,2%), a román (47,1%), az észt (40,8%), a lett (46,5%) és a lengyel gazdaság (48,5%) is. Az elért eredményeket tovább árnyalja, hogy Magyarország, Lengyelországgal együtt, az EU-transzferek legnagyobb kedvezményezettje, azaz a növekedésben az EU-források jelentős szerepet töltöttek be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kisvállalatok számára a gazdasági növekedés és a 2008-as válság után kezdődő konjunktúra kedvező növekedési lehetőségeket teremtett. Jellemző, hogy az MKKV-problémák élére a korábbi elégtelen kereslet helyett a megfelelően képzett munkaerő hiánya lépett.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az időszak jelentősebb szabályozásbeli változásai közé tartoznak a 2013–2014-ben bevezetett cégjogi szigorítások, mint a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett-tőke-kötelezettségének emelése, az adóregisztrációs eljárás, a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak adatainak szigorúbb nyilvántartása és a kényszertörlési eljárás bevezetése is. Ezek a jogi változások a cégvilág tisztítására és a jogi kiskapukkal történő visszaélések visszaszorítására szolgáltak. Az illegális, szürkegazdaság kifehéredését segítette elő az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) és az online számla, később pedig az online pénztárgép bevezetése is. Ezekkel együtt a szürkegazdaság még 2019-ben is a GDP több mint 20%-át tette ki, lényegesen többet, mint Csehország vagy Lengyelország esetében (Nchor 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Orbán-kormányok 2010 óta számos intézkedést hoztak az adózás területén. A fő adóterhek közül a nyereségadó 9%-os szintje az EU-ban a legalacsonyabb, 2017-től pedig elkezdődött a munkáltatói adó mérséklése is, amely a 2016-os 27%-os szintről 2019-re 15,5%-ra esett vissza. Változatlanul kirívóan magas azonban az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) 27%-os szintje, és a munkabérekre még 2020-ban is 43,6% adó rakódott rá. Ez a szint a harmadik legmagasabb az EU-ban.2 Az átlagos adóterhelés területén érdemi csökkenés csak 2017-től indult meg. Magyarország ezzel együtt is a jelentősen magas adóterhelésű országok közé tartozik, mutatva az állam aktív újraelosztó szerepét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adózási rendszerre máig jellemző a széttagoltság, bár az évek alatt némileg csökkent az adónemek száma, 2019-ben még mindig 54 fajta adó létezett.3 Emellett az adórendszerben számos kivétel van, az adókedvezmények jó részét pedig a nagyvállalatok tudják igénybe venni. A kisvállalatok szempontjából a legjelentősebb kivételek: a kisadózó vállalatok tételes adója (KATA), a kisvállalati adó (KIVA) és az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA). Ezek az adónemek látszólag könnyítést jelentenek, azonban a katázó vállalkozó nem fog fejleszteni, beruházni, innovációra költeni, mivel az ehhez kapcsolódó költségeket nem tudja leírni, elszámolni. Ezek a vállalkozások nem fognak nőni, az a vállalkozó pedig, aki katázik, nyugdíjat alig fog kapni. 2019-ben már több mint 300 ezer katás vállalkozó volt, emellett 400 ezer szervezet készít évente társasági adóbevallást.4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennyi fajta adó komoly adóadminisztrációt igényel. 2019-ben a szervezetek bevételük 1,7%-át, mintegy 420 milliárd forintot költötték adóadminisztrációra.5 Ráadásul ezek a bürokratikus költségek aránytalanul nagyok a kisebb méretű szervezetek körében. Az elektronikus ügyintézés és adóbürokrácia ugyan évről évre javul, azonban Magyarország jelentős hátrányban van az e-kormányzat területén más EU-s országokhoz képest.6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2014–2020-as EU tervezési időszakban Magyarország nagyjából 23,1 milliárd eurónyi támogatáshoz jutott, amelynek 60%-át gazdaságfejlesztésre tervezték elkölteni, azt kommunikálva, hogy ezúttal tényleg a versenyképesség erősítése kerül a középpontba. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program (GINOP) prioritásai között szerepelt az MKKV-k versenyképességi és növekedési potenciáljának növelése, a tudásgazdaság, az infokommunikáció javítása, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatásösztönzés, a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése. A fő hangsúly azonban a finanszírozási lehetőségek bővítése és a fizikai infrastruktúra, nem a készségek-képességek, a humán tőke fejlesztése volt. A források elosztásában a korábbi, visszatérítés nélküli módszert preferálta a kormány, ami azért korántsem optimális. Az egyedi elbíráláson alapuló pályázati rendszer működtetése is igen drága mind az állam, mind pedig a vállalatok oldaláról. Ez tovább erősített azon a vállalati beidegződésen, hogy az ingyenes és kedvezményes pénzek a vállalati fejlődés alapvető, meghatározó forrásai maradtak Magyarországon. A tényleges kifizetések szerint a vállalati szféra részaránya nagyjából az EU-támogatások 53%-a volt, azonban a vállalatokhoz közvetlenül csak a források 18%-a jutott. A pénzek elosztásában a láthatóan a nagyobb vállalatok kerültek kedvező pozícióba: 2010 és 2020 között csupán a gazdasági társaságok nagyjából 7%-a jutott kedvezményes EU-s forráshoz. Ezek a vállalatok azonban az alkalmazásban állók 45%-át és az árbevétel kb. 42%-át adták. Ha leszámoljuk az állami tulajdonú szervezeteket, akkor viszont a források 88%-át – az előzetes ígéretekkel összhangban – az MKKV-szektor vállalatai kapták meg, ezen belül is a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalatok.7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-s források mellett a kisvállalatok finanszírozási pozíciói is javultak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-tól induló növekedési hitelprogramjai hatására az MKKV-hitelek kamatjai jelentősen csökkentek. A kisvállalati hitelezés más kondíciói is javultak, a hitelgarancia kiszélesedésével pedig a hitel-, de nem bankképes kisvállalatok is olcsó forráshoz jutottak (Balog 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Főleg 2016-tól látványosan javultak a kisvállalatok hatékonysági mutatói is. 2018-ra Magyarország jórészt ledolgozta a termelékenységi hátrányát a visegrádi (V4) országokhoz képest. Ezzel együtt a magyar MKKV-szektor munkaerő-hatékonysága csupán 45%-a az EU-s átlagnak (Szepesi–Pogácsás 2019). A termelékenység javulásában valószínűsíthetően a több szempontból is kedvező körülmények, és nem annyira a versenyképesség általános javulása állt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kedvező körülmények visszaköszöntek a cégalapítások számának növekedésében is (2.5. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.5. táblázat. A működő új és megszűnt vállalatok száma Magyarországon a különböző mérettartományokban 2014–2019 között (SBS-módszertan szerint)
Működő vállalatok száma
2014
2015
2016
2017
2018
2019
Változás 2014–2019 között (%)
1 fő
440 935
469 333
487 543
493 976
527 941
575 709
30,6%
2–9 fő
176 530
177 226
179 894
176 552
189 068
209 273
18,5%
10–49 fő
27 843
29 554
30 182
30 853
31 690
32 234
15,8%
50–249 fő
4 644
4 941
5 083
5 106
5 230
5 259
13,2%
250 fő és felette
905
952
984
1 039
1 073
1 080
19,3%
Vállalat összesen*
652 998
688 514
709 610
744 556
791 182
856 950
31,2%
3 éves túlélési ráta (%)
49,0
53,9
60,3
55,1
58,6
n. a.
Új vállalatok száma
81 137
83 285
75 850
92 017
104 020
118 835
Megszűnt vállalatok száma
62 698
56 077
57 275
59 746
74 574
n. a.
*Ez tartalmazza az itt nem szereplő 0 fős szervezeteket is.
Forrás: KSH, STADAT alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2014–2019-es időszakban a működő vállalatok száma 31%-kal nőtt, felidézve az 1990-es évek cégalapítási lázát. A cégszám növekedésnek két forrása volt. Egyrészt az új alapítású vállalatok száma felszökött, másrészt pedig ehhez hozzátett a javuló túlélési ráta is. A növekedés a legnagyobb mértékű a legkisebb szervezetek esetében, és jóval kisebb a nagyobb, magasabb versenyképességű tartományban. Kezdett ismét visszaállni a válság előtt tapasztalt szétaprózódott cégstruktúra. Mindenesetre kedvező, hogy a nagyvállalatok számának korábban tapasztalt csökkenése megállt, és a 2010-es évek végére már ismét több mint 1000 nagyvállalat található az országban. Változatlanul kevésnek tűnik viszont a középvállalatok száma és számának növekedése is.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave