A 3.2. táblázatban a magyar működő vállalati demográfia csoportosítása látható, a vállalati méretkategóriák mérete mentén, a 2014-es, 2017-es és a 2020-as évekre vonatkozóan. A hagyományos mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati bontás mellett a táblázat tartalmazza a mikro- és kisvállalatok részletesebb bontását is (kisebb méretű mikrovállalatok és nagyobb méretű mikrovállalatok, valamint kisebb méretű kisvállalatok és nagyobb méretű kisvállalatok).

 

 

A 3.2. táblázat alapján szembetűnő a legkisebb és a legnagyobb vállalatméretű szervezetek számának a növekedése, a kisebb méretű mikrovállalatok 37%-kal és a nagyvállalatok 15%-kal lettek többen 2014-ről 2020-ra, miközben a többi vállalatméret esetében a növekedés ennél lényegesen kisebb mértékű volt. Ez a működő vállalati méretpiramis „laposodására” utal: a piramis tetején relatíve kevés nagyvállalat, alján pedig egyre több mikrovállalat helyezkedik el. A méretstruktúra alakulása azért is fontos, mert az empirikus kutatások alapján vállalati méret, illetve a versenyképességi kompetenciák között szoros kapcsolat mutatható ki. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy minél nagyobb a vállalat (méretkategóriája), annál nagyobb a versenyképessége (Szerb és társai 2014, Rideg 2017, Szerb és társai 2019, Szerb és társai 2021). Természetesen előfordulhat, hogy a versenyképesség mellett más szempontok is felmerülnek. A kisebb, hátrányosabb helyzetű településeken sokszor a kisvállalatok az egyedüli foglalkoztatók, amelyek akár kulcsfontosságú szolgáltatásokat is nyújtanak a helyi lakosságnak. Tisztában kell azonban lenni azzal is, hogy az egyedi támogatások, legyenek azoknak fontos társadalmi, politikai okai is, sértik a piaci versenyt és hozzájárulnak az akár tartósan alacsonyabb versenyképességű kisvállalatok fennmaradásához.