12.4. A HAZAI MKKV-K NEMZETKÖZIESEDÉSE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország alapvetően nyitott gazdaság, azaz a GDP arányában sokat exportál és importál. A magyar export értéke az ország GDP-jéhez viszonyítva magas, a 2019-es adatok alapján a GDP 82,3%-a volt, amivel magasan az OECD-átlag (28%) felett teljesítünk. A magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága. Az importot is figyelembe véve a külföldi értékesítéseink és vásárlásaink összege a gazdaság által megtermelt hozzáadott érték kétszeresét is megközelíti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai és a külföldi szakirodalom szerint a vállalatok nemzetköziesedésének lényeges mutatószáma az exportorientáció mértéke, vagyis az exportértékesítés aránya az árbevételben. Az ország nemzetköziesedését pedig az exportáló és az importáló vállalatok arányával tudjuk mérni. A 12.1. táblázat mutatja az EU 27 országának exportadatait érték- és számarányban a különböző méretkategóriákban és összefoglalóan az importra vonatkozóan. Az exportáló vállalatok aránya az EU-ban 2020-ban 4,9%-volt, az importálóké 15,2 – több mint háromszoros különbség. Jól látható az is, hogy a vállalatméret növekedésével mind az export értéke, mind az exportáló, mind az importáló vállalatok száma növekszik. Ameddig a mikroméretű vállalatok csak 3,5%-a folytat exportot, addig a kisvállalatok 20%-a, a közepesek 42,3%-a, a nagyvállalatoknak pedig 58,1%-a exportál.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.1. táblázat. Az exportáló és importáló vállalatok száma és számaránya az Európai Unió országaiban (2020)
 
Az export értéke
Az exportáló aktív vállalatok száma
Ország
Mikro (0–9)
Kis (10–49)
Közepes (50–249)
Nagy (250 +)
Mikro (0–9)
Kis (10–49)
Közepes (50–249)
Nagy (250 +)
Exportáló vállalatok
Importáló vállalatok
 
(részesedés az összexportból százalékban)
(az aktív vállalatok aránya az adott méretkategóriában)
aránya
aránya
Európai Unió
7,4
10,1
19,9
62,5
3,5%
20,0%
42,3%
58,1%
4,9%
15,2%
Belgium
9,2
10,2
19,7
61,0
7,8%
41,0%
60,7%
76,5%
9,5%
56,1%
Bulgária
12,4
12,7
22,9
52,0
4,1%
20,5%
43,6%
55,1%
5,7%
13,7%
Csehország
3,8
8,5
20,5
67,2
0,2%
10,3%
42,3%
61,0%
0,9%
1,2%
Dánia
5,8
14,3
26,1
53,8
4,5%
21,3%
36,6%
51,9%
7,7%
18,4%
Németország
4,3
6,1
13,2
76,4
7,2%
16,5%
41,1%
61,3%
9,4%
27,5%
Észtország
16,2
20,6
43,8
19,4
11,9%
40,1%
60,5%
74,0%
14,4%
27,9%
Írország
5,1
4,6
10,5
79,9
1,0%
17,5%
17,1%
27,7%
1,7%
10,0%
Görögország
11,3
12,6
21,1
55,0
0,8%
12,0%
36,8%
59,2%
1,5%
2,3%
Spanyolország
9,7
12,8
21,1
56,4
3,4%
19,3%
39,7%
52,5%
4,5%
10,8%
Franciaország
4,1
7,2
12,0
76,8
1,0%
10,5%
26,9%
48,3%
2,0%
2,5%
Horvátország
16,8
16,6
26,9
39,7
0,6%
6,5%
23,8%
36,9%
1,6%
2,8%
Olaszország
6,5
16,8
32,1
44,6
2,3%
25,1%
50,2%
52,7%
3,7%
15,6%
Ciprus
43,6
11,2
30,2
15,0
2,5%
9,9%
 
 
Lettország
12,6
25,1
34,8
27,5
7,0%
33,7%
56,0%
69,8%
9,7%
24,7%
Litvánia
11,2
18,2
26,4
44,2
4,0%
33,1%
52,5%
68,0%
6,0%
11,5%
Luxemburg
8,4
11,4
33,1
47,0
 
 
42,6%
51,2%
5,9%
13,7%
Magyarország
6,8
9,7
15,8
67,7
3,4%
30,1%
55,2%
71,7%
5,0%
13,4%
Málta
3,7
12,5
23,9
59,9
0,3%
2,5%
12,1%
23,3%
0,8%
6,5%
Hollandia
13,2
17,5
34,6
34,7
6,5%
35,5%
51,8%
63,0%
7,8%
21,6%
Ausztria
11,4
7,9
19,3
61,3
6,9%
22,2%
47,5%
70,7%
9,3%
43,5%
Lengyelország
6,7
8,6
19,4
65,3
3,6%
22,0%
46,9%
65,3%
4,8%
8,5%
Portugália
9,5
13,3
27,9
49,3
2,7%
26,9%
46,9%
48,7%
4,0%
16,3%
Románia
14,9
7,1
16,4
61,7
1,9%
13,5%
36,9%
53,7%
3,4%
16,7%
Szlovénia
11,6
12,6
19,5
56,3
12,5%
44,2%
66,5%
88,1%
14,5%
28,3%
Szlovákia
7,3
7,4
14,2
71,1
4,4%
47,7%
66,2%
74,5%
5,8%
19,2%
Finnország
3,8
8,8
22,2
65,2
4,4%
17,5%
34,6%
67,8%
5,9%
34,5%
Svédország
15,4
9,1
18,2
57,3
3,5%
23,2%
40,1%
48,0%
4,9%
18,8%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország import szempontjából az EU-átlag alatt (13,4%), export szempontjából pedig némileg az EU-átlag felett (5%) található. Az EU-rangsorban az exportáló vállalatok aránya szerint a 14., az importáló vállalatok aránya szerint pedig a 17. helyet foglaljuk el. A hazai MKKV-szektor nemzetköziesedése összességében az EU-ban átlagos, nem mutatja, hogy vállalataink le lennének maradva a többi EU-országtól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2020-ban 33 149 magyar vállalat folytatott exportot. Ameddig mikroméretű vállalataink exportteljesítménye az EU-átlagot nem éri el, a többi méretkategóriában lényegesen magasabb az exportáló vállalatok számaránya. Az export értékeloszlását illetően kicsit más a helyzet: az MKKV-szektor vállalatai itt minden létszám-kategóriában alulteljesítenek, hiszen mindössze az összexport értékének 32,3%-át adják, szemben a 37,5%-os EU-átlaggal. Az alacsony részesedés arra utal, hogy vannak még tartalékok mind az exportőr vállalatok, mind az export értékének a bővítése terén. Ráadásul a hazai MKKV-k munkaerőhiánnyal küzdenek: a hazai MKKV-k 33%-a számolt be 2021-ben arról, hogy gondot okoz a megfelelő munkaerő megtalálása, míg az EU-ban ez az arány 14% (EC – SME Country Fact Sheet 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar MKKV-k kétféle módon tudnak bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe: egyrészt úgy, hogy saját termékükkel vagy szolgáltatásukkal kilépnek a nemzetközi piacra, másrészt úgy, hogy feljebb lépnek a globális értékláncban. Az értékláncban történő előrelépés a termék- és szolgáltatásfejlesztés ösztönzésén, a hazai hozzáadott érték növelésén és az MKKV-k beszállítói és integrátori képességének javításán keresztül érhető el (ITM 2020). A magyar vállalatok globális értékláncokkal való összekapcsolódása nemzetközi összehasonlításban jelentős mértékű. A hazai vállalkozások gyakran a globális ellátási láncok alacsony hozzáadott értékű szakaszában helyezkednek el, és a „középszintű tevékenységekre” koncentrálódnak, ami megmagyarázza termelékenységük gyenge teljesítményét, és különösen sebezhetővé teszi őket az értéklánc megszakadásaival szemben. Ahhoz, hogy a magyar MKKV-k teljesítménye növekedni tudjon, önálló magyar márkák felépítésére és külpiacokra juttatására, valamint a nemzetközi értékláncokban való magyar részvétel hozzáadottérték-tartalmának növelésére van szükség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai MKKV-k külpiaci értékesítésükhöz nem használják ki az e-kereskedelem nyújtotta előnyöket. Az MKKV-k nemzetköziesedésében nagy szerepe van az e-kereskedelemnek. Hazánkban az online értékesítést végző MKKV-k körében alacsony a határon átnyúló online értékesítést végző MKKV-k aránya (közel 7%), amellyel jelentős lemaradásban vagyunk az EU-27 11,5%-os átlagától (ITM 2020).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave