Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

5. Az öregedés neurobiológiája

dr. Németh Attila – dr. Székács Béla

Összefoglalás

Az öregedéssel kapcsolatos neurológiai zavarok még az egyébként fizikailag egészséges idősek esetében is számosak: memóriazavarok, intellektuális hanyatlás, mozgáskoordinációs nehézségek.
A funkcionális változások az idegsejtek és az idegpályák hatékonyságának csökkenésére és/vagy már meglévő strukturális elváltozásokra utalhatnak.
Az agy különböző területein a neurotranszmitter dopamin, acetil-kolin, norepinefrin, GABA és szerotonin mennyisége csökken az öregedés során (ok/okozat az agy öregedésében?).
A neurológiai képalkotó eljárások számos, nem konzisztens, általában enyhe eltéréseket (egyes területeken enyhe atrophia) mutatnak a fehér- és a szürkeállomány struktúrájában és funkciójában, amelyek az idősek kb. 50%-ában mutathatók ki.
A központi idegrendszeri plaque-ok és a neurofibrillaris fonatok valamelyest mindenképpen kórjelzők, de nincsenek tisztázott kórfolyamati összefüggéseik, nem patognosztikusak: inkább az elváltozások száma és elhelyezkedése látszik fontosnak kóros agyi következmények kiváltásában, nem az elváltozások puszta megléte.

Az egészséges öregség betegség hiányában inkább a homeostasis tartalékainak csökkenését jelenti és alig vált ki lényeges megszorításokat a napi életvitelben. Az öregedéssel kapcsolatos neurológiai zavarok még az egyébként fizikailag egészséges idősek esetében is számosak: memóriazavarok, intellektuális hanyatlás, mozgáskoordinációs nehézségek. A feledékenység (jóindulatú öregkori feledékenység) is lehet akár alattomos neurodegeneratív elváltozás előfutára. A szókészlet, figyelem, koncentrációs készség gyakran még a késői életkorban is jól megőrződnek, mégis szemantikus (tárgyak megnevezése) és verbális zavarok (szóképzés) megfigyelhetőek. A rövidtávú memória hanyatlik, ellenben a régmúlt eseményeinek felidézése nem okoz nehézséget. A térlátási képességek, absztrakciós készség, képzelőerő gyengül. Szédülés, bizonytalanság érzés, rossz tartás, egyensúlyzavarok a váz-izom rendszer elváltozásai nélkül is gyakoriak. A vizuális, vestibularis, szenzoros percepció zavart, éppúgy, mint a szaglás, hallás, látás és ízérzékelés. Az izomerő csökken, a finom motoros funkciók végrehajtása nehézkes, a mozgás meglassult. Az alvászavarok gyakoriak az éjszakai lábikragörcs mellett. Nehéz azt eldönteni, hogy ezek a folyamatok a fiziológiás öregedés részei vagy már patológiás elváltozásokat tükröznek. A funkcionális változások idegsejt és idegpálya hatékonyság csökkenést és/vagy már meglévő strukturális elváltozásokat is jelezhetnek. Az agy különböző területein neurotranszmitterek (dopamin, acetilkolin, norepinefrin, GABA és szerotonin) mennyisége csökken az öregedés során. Nem egyértelműen megválaszolható, hogy ok vagy okozati szerepet játszanak-e ezek a változások az öregedés folyamatában. Konceptuálisan a plaque és a neurofibrillaris fonatok (NFF) éppúgy kórjelzőek akár egy 60 éves Alzheimer-demenciában (AD) szenvedő beteget vagy egy egészséges 100 évest tekintünk. Mindazonáltal a mai tudásunk inkább a patológiás állapotok tanulmányozására épül, mintsem a „normális” variánsokéra. Inkább az elváltozások száma és elhelyezkedése perdöntő, nem a puszta megléte.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero