Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

65.5.1. Légzésfunkciós vizsgálat (spirometria)

A COPD diagnózisában és követésében, a betegség súlyosságának meghatározásában, a terápia hatékonyságának ellenőrzésében és a kórjóslatot illetően a légzésfunkciós vizsgálatok alapvető szerepet töltenek be. A légzésfunkciós vizsgálatok lényege a be-, illetve kilégzett levegő térfogatainak mérése és azok számszerű, valamint grafikus ábrázolása. A paraméterek mért értékeit biometriai jellemzők (nem, életkor, testsúly, testmagasság) alapján számított referenciaértékekhez viszonyítjuk, és így állapítjuk meg azok eltérését a kívánt normális értékektől.
Az időfaktortól nem függő egyszeri térfogatok az ún. statikus paraméterek. Ezek a légzésvolumen (egyszeri légvétel során belégzett levegő, tidal volume, TV); a belégzési (inspiratoricus) rezerv volumen (mély belégzéssel belélegezhető levegő, IRV); a kilégzési (exspiratoricus) rezerv volumen (mély kilégzéssel kilélegezhető levegő, ERV); a vitálkapacitás (VC, mely = TV+IRV+ERV); a reziduális volumen (mély kilégzés után a légutakban maradó levegő, RV, „anatómiai holttér”); a totális tüdőkapacitás (total lung kapacity, TLC, mely = TV+IRV+ERV+RV); és a funkcionális reziduális kapacitás (FRC, mely = RV+ER, „funkcionális holttér”).
A dinamikus paraméterek az időfaktortól függő légzésfunkciós értékek. Legfontosabb dinamikus paraméter a forszírozott kilégzési (exspiratoricus) másodpercvolumen (az erőltetett kilégzés első másodpercében kilélegezhető levegő mennyisége, FEV1). A közismert Tiffeneau-index azt mutatja meg, hogy a FEV1 a vitálkapacitás hány százaléka (FEV1/ VC100). Különösen obstructiv betegekben jól használható az erőltetett (forszírozott) vitálkapacitás (FVC) százalékában kifejezett FEV1% érték (FEV1/FVC100) is. A FEV görbe 25 és 75%-a közötti analízise adja a „maximális közép kilégzési (exspiratoricus) áramlás” (MMEF) értékét. A légzésfunkciós görbék az abszcisszán (a vízszintes tengelyen) a literben mért statikus és dinamikus térfogatokat, az ordinátán (a függőleges tengely mentén) a légúti áramlást (liter/másodperc) ábrázolják. A kilégzési görbe csúcsa jelzi a maximális kilégzési csúcsáramlást (peak expiratory flow rate, PEFR), és – a vízszintes alapvonalat érintő – legnagyobb szélessége jelenti a vitálkapacitást. A FVC 25, 50 és 75%-ánál nyerjük a maximális kilégzési áramlás 25, 50 és 75%-os részértékeit (maximal expiratory flow rate, MEFR25%, 50 és 75%).
A COPD vizsgálata során legfontosabb a forszírozott vitálkapacitás (FVC) és az egy másodperc alatt maximálisan kifújható levegő mennyisége (forszírozott kilégzési másodpercvolumen, FEV1) meghatározása. COPDban a FVC és a FEV1 csökken. Az FVC az obstructio és a levegőcsapdák miatt kifejezettebben csökken, mint a vitálkapacitás (VC). Petty már az 1980-as években felhívta a figyelmet arra, hogy a híres Framingham study-ban az FVC bizonyult a túlélés legértékesebb prognosztikai jelének. A FEV1 és az FVC hányadosa (FEV1/FVC, a közismert Tiffeneau-index) a légúti obstructio egyszerű fokmérője. Ha a FEV1/FVC 0,70 alatti, légúti obstructio áll fenn. Ha egy legalább 20 éve erősen dohányzó személy (>20 csomag-év) Tiffeneau-indexe 0,70 alatti, a COPD diagnózis esetében szinte bizonyos. obstructiv betegekben a tüdők hyperinflatiója miatt az FRC, majd az RV értéke is nő, az áramlási paraméterek (PEFR, MEFR25, 50 és 75%) viszont a FEV1-hez hasonlóan csökkennek. Kislégúti obstructio kimutatására a FEV1 kevéssé használható, ilyenkor elsősorban a MEFR25-75% értékes.
A GOLD („Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease”) és az Európai Tüdőgyógyász Társaság a hörgtágító terápia után mért FEV1-érték, a Tiffeneau-index és a krónikus panaszok (köhögés és köpetürítés) alapján a kockázati csoport mellett a COPD négy súlyossági fokozatát különíti el (65-1. táblázat).
Újabban egyre inkább terjed a zsebben hordozható légzési csúcsáramlás-mérő (peak flow meter) használata. Ez a kis mechanikus készülék jelzi a levegő gyors kifújásakor mérhető maximális levegőáramlást, azaz a csúcsáramlás sebességét. A mérőeszköz és az eljárás különösen alkalmas intézeten kívül, obstructiv légzésbetegekben, elsősorban asthmában a hörgők kaliberváltozásának jelzésére, a súlyosság vagy a gyógyszerhatás lemérésére, azonban természetesen nem helyettesítheti a komplexebb spirometriát. Szomorú tény, hogy bár minden orvos táskájában ott lapul, minden orvosi rendelőben és kórházi osztályon rendelkezésre áll a vérnyomásmérő, ezzel szemben a légzési panaszokkal jelentkező betegek részére a pulmonológiai hálózaton kívül szinte sehol sem biztosított ez az egyszerű és kifejezetten olcsó légzésfunkciós műszer, mely lehetővé teszi az obstructiv légzésbetegek „önmonitorozását” is.
65-1. táblázat. A légúti obstructio súlyossági foka a FEV1 alapján, a referenciaérték százalékában (GOLD, 2004)
Súlyossági fok
FEV1 (a referenciaérték százalékában)
FEV1/FVC (a referenciaérték százalékában)
Panaszok (köhögés, köpet)
0. Kockázati csoport
>80%
>70% (normális spirometria)
+
I. Enyhe
>80%
<70%
+/-
II. Mérsékelt
50–80%
<70%
+/-
III. Súlyos
30–50%
<70%
+/-
IV. Nagyon súlyos
a:
b:
 
<30% vagy
<50% + légzési elégtelenség
(pO2 <60 Hgmm ± pCO2 >50 Hgmm)
 
<70%
 
+/-
 
Geriátria

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave