Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


66.1.3. A tüdőrák patológiája

Nem kissejtes tüdőrákok
Az adenocarcinoma gyakorisága növekszik, és ma az adenocarcinoma a tüdőrákok leggyakoribb szövettani altípusa, jellemzője a mirigyképzés. A mucintermelő sejtek speciális festéssel demonstrálhatók. Egyaránt kiindulhat a centrális vagy a perifériás légutakból. A thyroid transzkripciós faktor 1 elnevezésű növekedési faktor a tüdő eredetű adenocarcinomák többségében kimutatható, ezért az immunhisztokémiai diagnózison túl lehetőséget nyújt az ismeretlen eredetű (extrapulmonális) adenocarcinoma-metastasisok elkülönítésére is.
A bronchoalveolaris carcinoma az adenocarcinoma egyik altípusa, rendszerint a tüdő perifériás területéről indul és az alveolaris septumok mentén, diffúzan terjed. A laphámrák elsősorban centrális elhelyezkedésű, szövettanilag a keratinképzés és a markáns desmosomák („intercelluláris hidak”) jellemzik.
A nagysejtes carcinoma többnyire differenciálatlan sejtekből áll. A bronchialis carcinoidok jól differenciált neuroendokrin tumorok, melyek többsége fiatalokban jelentkezik, bronchusobstructiót okozva. A jellegzetes carcinoid szindróma a tüdő carcinoidjai esetében általában hiányzik.
 
Kissejtes tüdőrák
Kis, sötétre festődő, kevés citoplazmával rendelkező sejtek jellemzik. A szövettani diagnózis nem mindig egyszerű, ebben segíthetnek az olyan immunhisztokémiai markerek, mint az N-CAM vagy a kromogranin A. Ezek a markerek különösen hasznosak nyirokcsomó-metastasisok értékelése során, a lymphomák kizárására. Amennyiben a kissejtes tüdőrák nem-kissejtes tumorsejteket is tartalmaz, a WHO/IASLC ajánlására a kombinált kissejtes carcinoma elnevezést alkalmazzuk.
 
Primer pulmonalis lymphoma
A primer pulmonalis lymphomák többnyire B-sejt eredetűek, és a hörgőkhöz asszociált lymphoid szövetből (BALT) származnak.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave