Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


75.1.2. Elesés

A kezelést megszabó kóroki mechanizmusok és vizsgálatuk
  • Külső tényezők:
    • talajegyenetlenségek,
    • csúszósság,
    • rossz megvilágítás stb.
  • Belső tényezők
    • az egyensúlyrendszer életkorfüggő károsodásai,
    • az egyensúlyrendszer egyes összetevőit érő károsodások:
      • akut károsodások:
        • labyrinthitis,
        • alsó húgyút fertőzés, delírium stb.,
      • idült károsodások:
        • cararacta, glaucoma,
        • macularis degeneratio,
        • orthostaticus hypotensio,
        • vertebrobasilaris insufficientia,
        • stroke utáni állapot,
        • Parkinson-betegség,
        • perifériás neuropathiák,
        • osteoarthritis,
        • proximalis myopathiák stb.,
    • Nagyfokú pszichés szorongás újabb eleséstől.
  • Az egyensúlyrendszert közvetlen befolyásoló gyógyszerek (furosemid, aminoglikozidok, antipszichotikus farmakonok).
 
A diagnosztika főbb lépései
Anamnézis-heteroanamnézis. Az elesés milyen környezeti feltételrendszerben következik rendszerint be?
  • Mikor esik rendszerint el?
    • Ha éjjel, akkor milyenek a világítási viszonyok, használ-e altatót, orthostaticus hypotensiót esetleg kiváltó gyógyszereket, van-e incontinentiája? Ha más napszakban, mi előzi meg azt (hirtelen felkelés, gyógyszer, étkezési, élvezeti szer stb.)?
  • Megfordulni mennyire képes?
    • Megszédül-e közben, felmerülhet-e gyanú larvált paresisre vagy Parkinson-betegségre?
  • Ha eszméletvesztés is bekövetkezett:
    • megütötte-e a fejét? (feji trauma gyanúja esetén a szükséges diagnosztikai lépéseket részletesen lásd a feji traumát tárgyaló fejezetben!);
    • vannak-e cardiovascularis kockázati faktorok, mint ritmuszavar, orthostaticus hypotensio, súlyosabb vertebrobasilaris insufficientia, vagy aortastenosis stb.;
    • nincs-e központi idegrendszeri speciális ok, például epilepsia?
  • Ha térbeli bizonytalanságot érez:
    • orthostaticus vérnyomás válasz tisztázandó, és
    • kizárni a rotatorikus vertigo (párhuzamos) előfordulását.
  • Ha már járáshoz támasztékot használ:
    • van valami adat, amely károsodott egyensúlyra utal?;
    • állandóan szükségét érzi a járáshoz segédeszköz használatát?
 
A beteg mozgásbiztonságát, mozgásainak összrendezettségét különböző szituációkban vizsgáló komplex kérdő-értékelő rendszert mutat be a könyv végén található 1. melléklet. Fizikális vizsgálat, speciális klinikai tesztek, szakorvosi vizsgálatok. Ezeknek a neurológiai (+ Romberg-teszt stb.), szívés érrendszeri és a vázizomrendszeri állapotát kell pontosítani az elesési hajlam kóroki tisztázása érdekében.
Speciális szakorvosi vizsgálóegyüttes tudja csak a végső kórokokat és mechanizmusokat tisztázni a terápia érdekében, amiben egyaránt fontos szerepe van a geriáter – neurológus – reumatológus – otoneurológus – szemész – reumatológus szakorvosnak.
 
Terápia
Az egyensúlyrendszer károsodott komponensei közül a korrigálhatók (gyógyszeres, műtéti vagy egyéb módszerű) kezelése, ami elsősorban a szívés érrendszeri tényezők, a látás, a vestibularis apparátus, a vázizomrendszer specifikus terápiáját jelenti.
Mindezeket lépcsőzetesen felépített, a mozgások biztonságát növelő, összerendezettségét javító és az egyensúly fenntartásában kritikus izmokat erősítő fizikai gyakorlatok (egyedileg vagy előnyösebben csoportban) kell, hogy kiegészítsék, optimálisan gyógytornász irányítása alatt. Újabb eleséstől való már-már kóros mérvű pszichés szorongás esetén pszichológus segítsége és/vagy speciális gyógyszeres beavatkozás is szükségessé válhat.
Szédülés, elesés
Krónikus fájdalom
Mozgászavar, mozgáskorlátozottság
Légszomj, fulladás
Székszorulás és széklet-visszatartási elégtelenség
Vizelet-visszatartási elégtelenség, vizelési nehézség
Alvási zavar, insomnia
Depresszió
Szellemi leépülés, elbutulás
Hallásromlás, fülzúgás
Nagyfokú látásromlás
Jelentősebb testsúlycsökkenés
 

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave