Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

75.5.1. Székszorulás

Klinikai kép

Időskorban igen gyakori (20–60%) és néha súlyos kihívás az idült székszorulás. Idült székszorulást jelent, ha legalább 5–6 héten át a székletürítés heti 2, más definíció szerint heti 3 alkalomnál ritkább. A bélsártranszport zavara időskorban inkább a colon distalis szakaszán érvényesül. Az idült székszorulásos problémák jelentős része már a beteg korábbi életszakaszaiban kifejlődött vastagbél működési zavart jelent, amit azután a hosszú időn át alkalmazott hashajtó gyógyszerelés rendszerint tovább ront. Ugyanakkor az is jellemző, hogy időskorban a jóval korábban kialakult székrekedést kritikus mértékben (heti egy alkalommal vagy annál ritkábban van csak széklet) fokozhatják olyan időskori kórállapotok, amelyek önmagukban is kiválthatnak obstipatiót. A probléma lényeges kihívását jelenti, hogy a nagyon súlyos időskori obstipatio potenciálisan ileusba is torkollhat.

A székszorulásos betegeknél többnyire érvényesül valamelyik, vagy több is az alábbi kóros mechanizmusok közül:

Jóval nehezebb és sokkal hosszabb idejű a széklet, illetve vizsgálatkor a székletet szimuláló anyagok áthaladása a tápcsatornán.
A terminális szakaszon a bélsár kiürülési zavara
- az átlagosnál jóval nagyobb bélsármennyiség tud csak kiváltani székelési ingert a végbélben, illetve kontrakciókat a rectalis bélfali símaizomzatban, az anorectalis szakasz tágulása elégtelen,
- a végbél külső záróizom gátlása tökéletlen a székelési kísérlet során.

Szövődmények

Megacolon, megarectum, volvulus.

A kezelést megszabó kóroki mechanizmusok és vizsgálatuk

A jól definiálható kórképekhez nem köthető, részben funkcionális, pszichés tényezők, életkörülmények által is kiváltott-fenntartott, hosszú időn át folytatott laxatívumabúzus által tovább rontott ún. primer vagy idiopathicus obstipatio kifejlődése időskorban igen ritka, ez a típus túlnyomórészt már fiatalkorban kialakul. Ha fájdalmas hasi szenzációkkal jár, az lényegében az irritabilis bél szindróma egyik következménye, míg a fájdalmatlan változat az atoniás székszorulás csökkent bél motoros aktivitáson vagy ingerekhez csökkent bélfali érzékenységen alapul.

Időskori táplálkozási zavar, gyakori gyógyszer-mellékhatás, illetve több időskori betegség kiválthat másodlagosan székrekedést:

Rendkívül rostszegény, kevés táplálék, elégtelen folyadékbevitellel.
Gyógyszerek mellékhatása: alumínium-, kalcium- vagy bizmuttartalmú savkötő szerek, kalciumantagonisták, a vér kalciumszintjét megnövelő thiazid diuretikumok, lithium, osteoporosis ellen adott D-vitamin-készítmények, antidepresszáns, belgyógyászati és főleg pszichiátriai antikolinerg szerek, narkotikumok, gyulladáscsökkentők, vaskészítmények, propranolol, clonidin és az igen erőteljesen obstipans opiátok.
Depresszió, hozzátartozó halálesete okozta súlyos megrázkódtatás, zavartság, gyengeség, illetve nehezen elérhető WC, immobilitás.
Neuromuscularis rendellenességek (cerebrovascularis történések, Parkinson-betegség stb).
Endokrin kórképek-anyagcserebetegség (hypothyreosis, hyperparathyreoidismus, diabetes mellitus).
A vastagbélben a passzázs mechanikus akadályozottsága (tumor, volvulus, ischaemia, diverticulitis vagy sugárterápia kiváltotta hegesedések).

A beteg vizsgálatának alapvető lépései:

A beteg (+hetero-) anamnézisében tisztázni:
- A székrekedés rövidebb idejű vagy régebbi már, esetleg több évtizedes probléma?
- Ha csak pár hónapja vagy egy éven belül vált határozottabbá, járt-e fogyással (tumor?)?
- Állandó az obstipatio vagy spontán is váltakozik diarrhoeával (tumor) ?
- Milyen a széklet minősége, színe (vérzés?), konzisztenciája?
- Jár-e hasi fájdalmakkal vagy fájdalmatlan?
- Vannak-e egyáltalán székelési ingerek?
- Vannak-e másodlagos székrekedést potenciálisan kiváltó endokrin, malignus, központi idegrendszeri stb. kórfolyamatokra vagy kezelésekre és életkörülményekre adatok?
Fizikálisan:
- A has betapintása (Fokozott tónus? Kóros rezisztencia?
  - Beszikkadt bélsárt tartalmazó vastagbélszakasz?
  - Sigmatájék!).
- Bélhangok.
- A rectum vizsgálata:
  - A rectum megtekintése (külső obstructio: rectumprolapsus, hátsó rectalis herniatio, rectokele?).
  - A rectum digitalis vizsgálata (perianalisan a bőr érzékelése csökkent vagy megszűnt?
  - Fokozott a záróizom tónusa vagy elégtelen?
  - Székelési próbálkozásra való felszólítás során észlelünk-e a vizsgálóujjal paradox külső záróizom tónus fokozódást (medenceizomzat működési zavar?) ?
  - Az anusban az ujj mozgatása kivált-e a betegben székelési ingert? Analis sérülések?
  - Tumor? Skybala?
- Másodlagosan obstipatiót kiváltó kórfolyamatokra utaló eltérés?
Laborvizsgálat:
- Székletvizsgálat.
- Előzetes gyanú esetén másodlagosan obstipatiót kiváltó kórfolyamatokra utaló vérvizsgálati eredmények.
Hasi képalkotó vizsgálat, endoscopia.

Szövődmények

A szövődmények, a megacolon, megarectum, volvulus gyanúját felvetik a panaszok és a tágult meteorisztikus colon felett a jellemző kopogtatási hang, a diagnózist radiológiai vizsgálat biztosítja.

Súlyos további komplikáció a sigma estleges megcsavarodása, ami vitalis fenyegetettséget jelent és műtéti beavatkozás biztosíthatja a megoldást. Sigmacsavarodás nem ritka a fenti kórállapotok kialakulása nélkül sem időskorú immobil súlyos betegek esetében. Ilyenkor néha maga a diagnosztikai célú sigmoidoscopia is megszüntetheti a sigma csavarodását.

Terápia

Rostdúsabb táplálkozás (nem ajánlott immobilis idős betegekben, illetve a székletkiürülés teljes akadályának megszüntetése előtt).
Fizikai aktivitás fokozása, megfelelő napszaki székelési rend (például reggeli után) kialakításának megkísérlése.
Laxatív szerek már közepes dózisainak adása terminális reservoir szindrómában többnyire székletinkontinenciát eredményez, így inkább a mobilis időskorúak székrekedésénél alkalmas tüneti kezelésre; alkalmazásuknál törekedni kell a minimálisan hatékony dózis minél koraibb megtalálására.
A laxatív gyógyszerek közül
- viszonylag puha széklet esetén az obstipatio rendezésére szóba jönnek:
  - a szenna-félék,
  - fenolftalein;
  - mindkét szer a koleratoxinhoz hasonlóan (az i.c.CAMP koncentrációt megnövelve) a víz és elektrolitok intraluminalis szekréciójára hat és megnöveli a colon motilitását.
- rendszeresen kemény széklet esetén preferálható:
  - az enyhébb ozmotikus hatású szerek, a laktulóz és az olcsóbb szorbitol: a vékonybélban ozmotikusan aktívak, alig emésztődnek és szívódnak fel, megnövelik a bélsár mennyiségét és víztartalmát,
  - természetes gumik: víz abszorbeálásával megnövelik a bélsár tömegét; a korpával azonos a hatékonyságuk, idős emberekben kevesebb mellékhatást okoznak,
  - dioctil-Na-szulfaszukcinát: detergens hatásával elősegíti a víz beszivárgását a beszikkadt székletbe
A rectumban és a colon descens szakaszon nagyobb tömegű beszikkadt széklet gyanúja esetén alkalmazható az ozmotikusan aktív mannitol is (1liter 10% jéghideg mannitol gyümölcslével 30 percenként és ezt követő minél nagyobb mennyiségű víz ivása). Egy másik megoldás két naponta 2 liter megfelelően hígított Ringerben 160 ml polietilénglikol bevitele.
Az agresszívabb, már 3 órán belül ható ozmotikus hashajtó magnézium-szulfát alkalmazása csak egyértelműen indokoltan és csökkentett kezdőadaggal jön szóba
Immobilis idős betegekben a végbélbenampullában beszikkadó nagytömegű bélsár estén előnyösebb alulról foszfátsókat tartalmazó beöntést vagy glicerinkúpot alkalmazni.
A káros mellékhatások miatt (incontinentia, malabsorptio, pruritus, tumor?) a paraffinolaj ma már nem ajánlott időseknek.
Mindezeket kiegészíthetik és a hashajtók dóziscsökkentését teszik lehetővé fekvő betegek esetében a napi hasizomgyakorlatok az ágyban, a hasfalon keresztüli bélmasszázs, a rectalis digitális ingerlés (fél–1 percig az anusban körkörös mozgás az ujjal); a végbélben kritikusan beszáradt széklet esetén természetesen szinte elsősegélyszerűen ujjal, igen óvatosan kell megpróbálni a széklet darabolását és eltávolítását.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero