Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

17.1.3. Lebomlás és kiürülés

Egy gyógyszer hatásának és mellékhatásának időtartamát és erősségét jelentős mértékben befolyásolja annak biotranszformációja és filtráció révén történő kiválasztása. A máj- és vesefunkció életkorral járó csökkenése következtésben több gyógyszer felezési ideje megnő, eliminációjának mértéke csökken. Mindezen tényezők hatását az időskorban gyakori pangásos szívelégtelenség csak tovább növeli.

A biotranszformáció időskori negatív irányú vátozása nagyrészt a máj csökkent méretével és keringésével hozható összefüggésbe, mely kizólag az adott molekula aktív csoportjának oxidáció, redukció vagy hidrolizáció révén történő hatástalanítását befolyásolja. E tény leginkább a diazepam, verapamil, alprazolam, theophyllin, propranolol, lidocain, quinidin és amitriptylin alkalmazását érinti. Természetesen e gyógyszerek hepaticus metabolizációját a máj betegségei tovább hátráltatják. A konjugáció révén történő metabolizáció az életkor előrehaladtával számottevően nem változik, így a kizárólag konjugáció révén deaktivált készítmények (pl. lorazepam, temazepam és oxazepam) biotranszformációja időskorban változatlan marad.

A gyógyszerkölcsönhatások szempontjából fontos kiemelt figyelmet szentelni a máj citokróm P450-es enzimrendszerén keresztül történő gyógyszer-metabolizációnak. A citokróm P450 (CYP) rendszer a heme proteinek egy olyan nagy családja, mely számtalan természetes és mesterséges erdetű molekula deaktiválásáért felelős. Jelenleg közel 1000 CYP enzim ismert, ezek közül viszont mindössze 50 tölt be aktív szerepet az emberi szervezetben. Az egyes enzimek működésének direkt vagy kompetitív gátlása az ugyanazon CYP enzim által metabolizált gyógyszerek plazmakoncentrációjának emelkedését okozza. Az enzim működésének indukciója viszont ugyanezen készítmények vérszintjének csökkenését eredményezi. Az e tekintetben legfontosabb interakciókat a 17-1. táblázat foglalja össze.

17-1. táblázat. A gyakorlat szempontjából legfontosabb citokróm rendszert érintő gyógyszerkölcsönhatások

	Kompetitív gátlók	Szelektív direkt gátlók	Induktorok
CYP1A2	Theophyllin Imipramin Koffein	Fluvoxamin	Dohányzás
CYP2C9	Warfarin Diclofenac Ibuprofen Phenytoin Losartan Tolbutamid	Sulphaphenazol
CYP2C19	Citalopram Diazepam Omeprazole Propranolol Imipramin Carisoprodol	Fluoxetin Sertralin
CYP2D6	Metoprolol Paroxetin Haloperidol Codein Amitriptylin Nortryptylin Nikotin	Quinidin Paroxetin
CYP3A4	Statin-készítmények Erythromycin Clarithromycin Verapamil Diltiazem Felodipin Nifedipin Lidocain Codein Quinidin Estradiol Amitriptylin Omeprazol Fluoxetin Sertralin Alprazolam	Grapefruit nektár Ketoconazol Fexofenadin Loratadin Cetirizin	Glukokortikoidok Carbamazepin Phenobarbital Phenitoin Rifampicin Cephalosporinok Ciprofloxain

A vese keringése az életkorral fokozatosan, és a 40. életév után átlag évi 1%-kal csökken. A nagyrészt vagy kizárólag filtráció útján kiválasztott gyógyszerek plazmakoncentrációja ebből következően időskorban megnövekszik, toxicitásának veszélye fokozódik. Fontos tudnivaló, hogy időskorban a lecsökkent vázizomzat tömege miatt, a veseműködés jelentős beszűkülése mellett a szérumkreatinin-szint változatlan maradhat. Ez a probléma csak a 24 órás vizeletgyűjtés alapján számolt kreatininclearance pontos kiszámolásával küszöbölhető ki.

Az alábbi lista azon készítményeket sorolja fel, melyek dózisának és adagolási intervallumának csökkentése időskorban nagyobb figyelmet érdemel:

atenolol,
cimetidin,
digoxin,
allopurinol,
sotalol,
lithium,
opiát analgetikumok,
egyes antibiotikumok.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero