Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

19.1. A gyógyíthatóság fogalma

A gyógyulás a megbetegedett szerv betegség előtti teljes anatómiai és funkcionális állapotának helyreállását jelenti (restitutio ad integrum), gyakorlati szempontból gyógyulásnak nevezzük azt is, ha az egészséges embernek megfelelő életvitelt nem befolyásoló, kisfokú, nem progresszív anatómiai vagy funkcionális változás marad vissza (residuum, minimal change). A teljes gyógyulással végződő betegségek köre viszonylag kicsi (pl. akut infectiók, traumák bizonyos fajtái).

Az akut betegségek is zárulhatnak residuummal. A krónikus betegségek többsége nem gyógyul teljesen, vagy stagnál, vagy különböző mértékben előrehalad, progrediál, esetleg maradandó elváltozással járó akut történéssel társul. Csak némelyik gyógyulhat maradéktalanul, pl. ulcus duodeni. Ezek alapján a krónikus betegségek nagy része gyógyíthatatlan kórállapot, de több közülük az életkilátásokat csak távolabbi perspektívában szűkítik. A mindennapi életben gyógyíthatatlan (inkurábilis, inszanábilis) betegség alatt általában a gyors progressziójú, befolyásolhatatlan vagy alig befolyásolható, rövid időn belül halálhoz vezető betegségeket nevezzük (pl. egyes malignus betegségek). A fogalom a modern kezelések mellett relatívvá vált, ugyanis sok rosszindulatú betegség gyógyíthatóvá vált. Eredetileg a „rosszindulatú, malignus” kifejezés is a gyógyíthatatlanságra utalt. Bizonyos stádiumban azonban a rosszindulatú betegségek ma is a gyógyíthatatlan csoportba tartoznak. Ha a betegség kuratív kezeléssel nem szanálható, a tünetek okozta panaszok, esetleg bizonyos mértékben maga az alapfolyamat is még befolyásolható tüneti kezeléssel. Ritka a kezelhetetlen, intraktábilis betegség, ahol még ez a minimális cél sem érhető el. A sebészi megoldás lehetetlenségét az inoperábilitás fogalma fejezi ki, az irresecabilitás fogalmát elsősorban daganatoknál használjuk: a daganat műtétileg nem emelhető ki környezetéből.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero