Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

21.4. Geriátriai beteg ápolása otthonában

Nem mindig betartható alapelv, hogy az idős beteg otthonában, megszokott környezetében maradjon, mert ez biztosíthatja az ápoláshoz való legjobb érzelmi környezetet, hátteret. A magyarországi lakásviszonyok kevés helyen kedveznek a többgenerációs elhelyezésnek, az idősellátásnak. A legtöbb lakásban nincs külön fürdőszoba és mellékhelyiség, a fekvő és nem szobatiszta beteg nagy mosási igénye sem mindig biztosítható.

Szükség van a család aktív bevonására, lehetőleg a beteg érzelmi igénye szerint. Problémát jelenthet, ha a családtagok dolgoznak, főleg ha kicsi gyerek is van, és így meg kell osztani az ápoló idejét, energiáját. A családorvos ilyenkor is partnert keres a családban, a környezetben, a klasszikus diagnosztikus és terápiás tevékenységen túlmenően szervezőmunkát is kell folytatnia.

Adminisztratív feladatai és szakorvosi javaslatok által korlátozott jogosultságai közé tartozik a gyógyászati segédeszközök rendelése, botok, mankók, járókeretek, kapaszkodók, incontinentiabetét vagy katéter (katétercsere) felírása, hallókészülék rendelése miatt audiológiai és a többi szükséges szakkonzíliumok, valamint a háziápolás megszervezése.

Ma már szinte mindegyik önkormányzat, egyházak, karitatív szervezetek, nagyon sok magán egészségügyi szolgáltató működtet az egészségbiztosító által finanszírozott ápolási szolgálatot. Ők a háziorvos szakmai útmutatásait követik az ápolás során, a konkrét ápolási feladat megfogalmazása is az ő feladata, jogosultsága. Egyre jobban terjed nálunk is a hospice lehetősége, az erre alkalmas otthonokba való beutalás is családorvosi kompetencia.

Az időskori depresszió gyakran már lelki készülés a halálra. Rossz hatással van a korosztályos barátok, kollégák, családtagok elvesztése. Az idős ember összehasonlítja magát velük, ismert vagy vélt egészségi állapotukat a sajátjával. A (vég)rendelkezést a temetés módjáról, az orvosnak is gyakran meg kell hallgatnia, nem szabad kézlegyintéssel elintézni, hogy ráérünk arra még. Az előzetes akaratnyilvánítás jelentőséggel bírhat a hagyatékért vetélkedő családtagok miatt is. Ezekben az esetekben is nagyon fontos a pontos orvosi dokumentáció, nem egy alkalommal citálták bíróságra a kezelőorvost. Otthonában elhunyt beteg esetében a háziorvos feladata a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése, figyelemmel a kegyeleti szempontokra.

Sajnos, az otthonukban ápolt idősek legnagyobb részénél szükség lesz ideiglenes vagy definitív elhelyezésre. Az aktív kórházi osztály vagy később a kórházi utókezelő (rehabilitációs) osztályon való ápolás eredménye kétesélyes.

A magán ápolási otthonok általában drágák, az állami vagy önkormányzati szociális otthonok elérhetetlenek, mert a helyek csak kihalással ürülnek, a várólisták több évesek. Sok idős ember utolsó évei általában balanszírozást jelentenek a kórház és otthonuk között. Fel kell azt is mérni a háziorvosnak, hogy menyire tudna beilleszkedni a beteg egy ilyen új közösségbe, és mennyire zavarná ez meg egészségi állapotának labilis egyensúlyát.

Szomorú, de sajnos nem ritka az a helyzet, amikor a család akar megválni idős tagjától, kórházba utalását kéri. Erre a helyzetre sincs általános érvényű recept, mindenkor a személyek és feltételek ismeretében igényel mérlegelést.

Az idős beteg, a család és az orvos háromszögére épülő, együttműködése lehet csak alapja az eredményes házi geriátriai gondozásnak, a gyógyszerelés ellenőrzése, a kezelés támogatása megfelelő információáramlással. A társadalom elöregedése világjelenség.

Az idősek egyre nagyobb szegmenst képviselnek minden társadalomban és a fejlettekben néhány évtized múlva számuk meghaladja majd az aktív lakosság számát is. Ez igen nagy kihívást jelent ez egészségügyi ellátórendszernek, nem beszélve szociális és gazdasági következményeiről.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero