Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


2.3. A szabad gyökök és az öregedés

A szabad gyökök igen reaktív atomok vagy molekulák, melyek legkülső elektronhéján párosítatlan elektron van. A szabad gyököket tartják a leginstabilabb atomoknak, illetve molekuláknak. Az antioxidánsok leggyakrabban nagyméretű molekulák, melyek képesek kisebb méretű szabad gyököktől elektronok felvételére és így azok „hatástalanítására”. A szabad gyökök alkalmasak nukleinsavak, proteinek, illetve lipidek károsítására. Biológiai rendszerekben az oxigéntartalmú szabad gyökök a legfontosabbak, különösen a szuperoxid (O2-), a nitrogén-oxid (NO) és a hidroxilgyök (OH). Mindezek a molekulák nukleinsavbázisokat, fehérjék aminosav-oldalláncait és telítetlen zsírsavak kettős kötéseit támadják meg. A fenti oxigén szabad gyökök közül a hidroxilgyök a legerősebb hatású. A szuperoxid (O2-) ionok igen nagy mennyiségben termelődnek a mitochondriumokban és enzimatikusan hidrogén-peroxiddá (H2O2) alakulnak át. A hidroxilgyök (OH) igen gyakran redukált nehézfém-ion (Fe2+ vagy Cu+) hidrogén-peroxid általi oxidációja révén jön létre. Ezt a biokémiai reakciót Fenton-reakciónak nevezik, mely igen veszélyes lehet, hiszen a sejtmagban DNS-károsodást okozhat. A szervezetnek a baktériumok – melyekről köztudott, hogy vastartalmuk igen magas – elleni természetes védekezőmechanizmusa során a fenti reakció magyarázza a hidrogén-peroxidot oly nagy mennyiségben termelő macrophagok igen jó hatékonyságát. A hidroxilgyök membránok lipidmolekuláival lipidgyökök (L) képzésére képes, melyek oxigénnel reagálva öngerjesztő láncreakción keresztül lipid-peroxidok (LOO) kialakulására alkalmasak, melyek lipid-hidroperoxidokká (LOOH) alakulhatnak és elősegíthetik Fenton-reakció létrejöttét. Az oxigénnel érintkező többszörösen telítetlen zsírsavakban létrejövő lipidperoxidáció okozza az élelmiszerek megavasodását. Élő szervezetben a sejtek lipidperoxidáción átesett membránjai elvesztik permeabilitásukat, rigiddé válnak és működőképességükben károsodnak. A szervezet szabad gyökök elleni védekezőmechanizmusai között enzimatikus és nem enzimatikus mechanizmusokat találunk.
A legfontosabb védekező enzimek a szuperoxid-diszmutáz (SOD), a glutation-peroxidáz és a kataláz (CAT). A nem enzimatikus védekezőmechanizmusokhoz tartozó anyagok az E-vitamin, a C-vitamin, a melatonin és a húgysav. Emlősök táplálékának antioxidánsokkal történt kiegészítése során végzett állatkísérletekben az átlagos élettartam kb. 30%-kal növekedett meg, azonban a maximális élettartam nem változott.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave