Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

22.1.8. Az ellátás visszautasításának joga

Eü. tv. 20. § (1) bekezdés: A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

A beteg nemcsak beleegyezését tagadhatja meg, de vissza is utasíthatja az egészségügyi ellátást. Jogosult még azon ellátásokat is visszautasítani, amelyek következménye, elmaradása esetén egészségi állapotában várható súlyos vagy maradandó egészségromlás, de elzárkózhat életmentő, életfenntartó beavatkozások alkalmazása alól is. A visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében tett szóbeli nyilatkozattal is érvényes.

Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítást meg kell különböztetni az eutanáziától, amit a jelenleg hatályos Egészségügyi Törvény sem enged meg. Az eutanázia az orvos által szánalomból vagy részvétből végzett olyan cselekmény, amely egy másik ember életének kioltását, a halálba segítését (aktív), halni hagyását (passzív) jelenti. Élesen elkülönítendő a palliatív terminális medicinától, ahol az orvos a beteggel vagy törvényes megbízottjával, jogszerű megállapodás alapján, a halálhoz vezető gyógyíthatatlan alapbetegség aktív gyógykezeléséről mond le, biztosítva egyidejűleg a maximális fájdalomcsillapítást.

Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozások visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha az érintett személy olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül, a megfelelő orvosi ellátás mellett is halálhoz vezet, gyógyíthatatlan. A cselekvőképes beteget a nyilatkozat tétele előtt háromtagú orvosi bizottságnak kell megvizsgálni és arról nyilatkozni, hogy a betegsége gyógyíthatatlan. Ha a beteg nem járul hozzá a vizsgálathoz, akkor a kezelés-visszautasításra irányuló nyilatkozat nem vehető figyelembe. Az orvos számára, ha az idős beteg a kezelést nem fogadja el nem jelentheti, hogy beszámíthatatlan vagy elmebeteg, mert leggyakrabban félreértés, vagy orvos-beteg kommunikációs zavar miatt utasítják vissza a javasolt kezelést. Az orvossal szemben támasztott etikai követelmény, hogy megfelelő tájékoztatást adjon.

Az ellátás visszautasításának sajátos formája az élő végrendelet.

A végrendelet az életről (living will=élő végrendelet) jogintézménye leterjedőben van. Lényegében egy olyan okmány, amelyben az állampolgár cselekvőképesen kinyilvánítja erkölcsi alapelveit, rendelkezik életfenntartó, életmeghosszabbító, illetőleg egyéb kezelések vonatkozásában megnevezi azt a személyt, aki meghatalmazottja, azaz ki helyette dönthet. Az élő végrendelet olyan eszköz, amelynek segítségével az önrendelkezési jog kiterjeszthető az akaratnyilvánításra képtelen állapotra. Az élő végrendeletben a nyilatkozó arról is dönthet, hogy szerveit, szöveteit, a halál bekövetkezése után felhasználhatják-e átültetéshez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero