Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


25.3. Az akut coronaria szindróma

Az ACS-hoz tartozó elváltozások közül jelen fejezetünk csak az instabil anginát tárgyalja. A további két elváltozást (nem ST-elevatiós myocardialis infarctus, NSTEMI és az ST-elevatiós myocardialis infarctus, STEMI) itt nem részletezzük, utalunk a könyv megfelelő fejezeteire.
 
Instabil angina pectoris
Az angina okozta mellkasi diszkomfort vagy fájdalom az előzőeknél erősebb, tovább tart, kisebb terhelésre vagy spontán, pihenés közben alakul ki (nyugalmi angina), illetve ezek kombinációja is előfordulhat. Az instabil angina myocardialis infarctus vagy hirtelen szívhalál veszélyével jár, ami a betegek közel 1/3-át 3 hónapon belül érinti. Az instabil angina sürgősségi helyzet minden esetben komolyan kell venni és coronariaőrzőben kezelni.
Az instabil angina kialakulásának oka a koszorúérszűkület hirtelen fokozódása. Az excentrikus atheromát fedő kötőszövetes plaque megreped, a felszínén thrombocytákban dús, szubtotális lumenszűkületet okozó, ún. fehér thrombus jön létre, ami felelős a jelentős mértékű áramláscsökkenésért.
Instabil angina esetén törekedni kell a mihamarabbi eszközös diagnosztikára és a revascularisatióra (coronarographia, PCI). Az előzőek megszervezéséig is fokozni kell az oxigénkínálatot (O2 adása), csökkenteni kell a szívizom oxigénigényét (béta-blokkolók, nitrátok), thrombocytaaggregációs kezelést kell alkalmazni (aspirin, glikoprotein IIb-IIIa blokkolók), és antikoagulációs terápiát (heparin) kell indítani.
 
Az akut coronaria szindróma ellátása
Az állapot időbeli felismerésével és a megfelelő terápia mielőbbi megkezdésével a még működőképes szívizomzat megmenthető, a beteg további életminősége, várható élettartama javítható. Elsődlegesen a hirtelen kialakuló mellkasi fájdalmat csillapítani kell (morphium 2–4 mg), fokozni kell az oxigénkínálatot (O2 adása), csökkenteni kell a szívizom oxigénigényét, maximalizálni kell az oxigénszállítást, csökkenteni kell a falfeszülést (béta-blokkolók, nitrátok), thrombocytaaggregációs kezelést kell indítani (aspirin), illetve kezelni kell a nem primeren koszorúér eredetű okokat, pl. az anaemiát. Meg kell szervezni a szűkült lumennel rendelkező ér recanalisatióját (intervenciós kezelés).
A coronaria-revascularisatiós eljárások módjai: a percutan transluminaris angioplastica (PTCA), mely módszer kiegészíthető stent implantációval, valamint a coronary artery bypass grafting (CABG). A PTCA-nak számos előnye van a CABG módszerrel szemben, pl. kevésbé invazív, így a postoperatív szövődmények száma lényegesen kevesebb, mint nyílt thoracotomia esetén. Míg fiatalabb korban PTCA során elégséges lehet a coronariák ballonos tágítása, idős betegek esetében az esetek többségében stent beültetésére is szükség van a restenosis elkerülése érdekében. Egyes szituációkban vagy a páciens, vagy a coronariák állapota nem alkalmas PTCA-ra, ezekben az esetekben az akut ellátásban is megfontolandó a CABG. Számos vizsgálat próbált fényt deríteni arra, hogy idős betegek esetében melyik eljárás a hatékonyabb. A PTCA előnye, hogy kevésbé invazív, kevesebb a posztoperatív szövődmény. A CABG esetében viszont a betegeknél ritkábban jelentkeztek a műtétet követően anginás panaszok, és a reinfarctus előfordulási gyakorisága is kevesebb volt.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave