Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

28.5. Pitvarfibrillatio

A pitvarfibrillatio a leggyakoribb tartós ritmuszavar időskorban, prevalenciája az életkorral növekszik. 60 éves kor alatt előfordulása 0,4%, 75 éves kor felett 12%. Habár önmagában nem életveszélyes ritmuszavar, a morbiditást és mortalitást jelentősen rontja, emeli a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. Az utóbbi évtizedek során csökkent a rheumás vitium talaján kialakult pitvarfibrillatiós esetek száma, a népesség átlagéletkorának növekedése révén előtérbe kerültek a szekunder, strukturális szívbetegség talaján kialakult formák (hypertonia, szívelégtelenség, ischaemiás szívbetegség, hyperthyreosis). Pitvarfibrillatio a strukturális szívbetegség első jele is lehet.

A pitvarfibrillatio felosztása a jelentkezés ideje alapján történik. Az első pitvarfibrillatiós epizódus külön kategória, mivel itt még nem lehet előre tudni a megszűnés módját. A rekurráló pitvarfibrillatio lehet paroxysmalis (spontán szűnő epizódusok) vagy perzisztáló (a pitvarfibrillatio spontán nem szűnik, csak kezelés hatására). Permanens pitvarfibrillatio esetén a cardioversio nem lehetséges (1 éven túl fennálló pitvarfibrillatio esetén cardioversióra igen kis esély van). A pitvarfibrillatio egyes esetekben a betegnek kifejezett panaszokat okoz (palpitatio, gyengeség, dyspnoe, presyncope vagy syncope).

Normofrekvenciával járó pitvarfibrillatio időseknél sok esetben tünetmentes. Kezelés során cél a sinusritmus helyreállítása és fenntartása vagy a kamrafrekvencia kontrollja, valamint a thromboemoliás szövődmények megelőzése. A sinusritmus helyreállítása elektromos vagy gyógyszeres cardioversióval történhet. 48 óránál tovább fennálló pitvarfibrillatio elektív cardioversiója előtt 3 hétig, azt követően 4 hétig antikoaguláció szükséges. Elektromos cardioversio szükséges hemodinamikai instabilitást okozó ritmuszavar esetén. Ez rövid intravénás narcosisban történik, lehetőleg bifázisos sokk alkalmazásával. Gyógyszeres cardioversio során strukturálisan ép szívnél propafenon vagy kinidin választandó, csökkent balkamra-funkció esetén amiodaron. A sinusritmus fenntartására megtartott bal kamrai funkció esetén I/A, I/C szerek, postinfarctusos állapotban vagy károsodott balkamra-funkció esetén III-as típusú szerek (pl. d,l-sotalol) alkalmazhatók.

A kamrai frekvencia kontrolljára bétablokkolók, verapamil és szívelégtelenség fennállásakor digitálisz, illetve amiodaron alkalmazható. Terápiarefrakter tachyarrhythmia absoluta esetén radiofrekvenciás Hisköteg-ablatio és VVIR pacemaker implantációja szükséges.

A thromboemboliás szövődmények megelőzése céljából antikoaguláns terápiában kell a beteget részesíteni. 65 éves kor alatt, rizikófaktorok hiányában aspirin elegendő, stroke rizikófaktorok jelenléte esetén (hypertonia, diabetes mellitus, korábbi stroke) vagy 65 éves kor felett acenocoumarol adása szükséges, cél INR 2-3 elérése.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero