Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

29.2. Panaszok és tünetek

A tüdőembolia és a mélyvénás thrombosis kórelőzményi adatai és a fizikális eltérések a betegek többségében sajnos nem túl szenzitívek és nem is specifikusak. Az alsó végtagi mélyvénás thrombosist nem mindig kíséri a típusos esetben jellemző erythema, meleg tapintatú bőr, végtagduzzanat, fájdalom vagy érzékenység (lásd Galenus: calor, rubor, tumor, dolor és functio laesa). Ha a típusos panaszok és tünetek megvannak, nem specifikusak ugyan, de további vizsgálatokra sarkallnak. Alsó végtagi mélyvénás thrombosisban a láb dorzálflexiójakor bekövetkező alszárfájdalmat (Homans-jel) sokan diagnosztikusnak tartják, de e klasszikus fizikális lelet sem szenzitív és ugyancsak nem specifikus. A heveny tüdőembolisato leggyakoribb tünete a nehézlégzés, mely általában hirtelen, látszólag előzmények nélkül jelentkezik. A pleuralis jellegű mellkasi fájdalom és a haemoptoe a kis, perifériás erek elzáródása okozta tüdőinfarctus jelei. [Megjegyezzük, hogy az általános vélekedéssel szemben, a vérköpés a tüdőembolia ritka következménye. A tüdő kettős vérkeringésének ismeretében könnyű belátnunk, hogy haemoptoe csak akkor jelentkezhet, ha az artériás occlusio (infarctus) mellett egyidejűleg balkamra-elégtelenség, azaz kisvérköri vénás nyomásnövekedés is fennáll.] A szívdobogásérzést (palpitatio), köhögést, szorongást, szédülésérzést okozhatja tüdőembolia, de számos egyéb okuk is lehet így nemritkán félrevezetőek. Masszív tüdőemboliában syncope vagy hirtelen halál is bekövetkezhet. A tüdőembolia gyanúját fel kell vetnünk, ha kérdéses okú nehézlégzést, hypoxaemiát, hypotensiót vagy syncopét észlelünk. A leggyakoribb, így a leginkább gyanút keltő eltérés a hirtelen kezdődő tachycardia (vagy a korábbiaknál szaporább pulzus, esetleg pitvari, illetve supraventricularis tachyarrhythmia) és a légzésszám növekedése (tachypnoe). Tüdőembolia mellett szólhat a hőemelkedés vagy láz, a sípoló légzés, a szörtyzörejek, a pleuralis dörzszörej, a pulmonalis II. hang ékeltsége, a jobb szívfél eredetű harmadik vagy negyedik hang (pitvari vagy kamrai galoppritmus) és a jobb kamra emelő lökése, sajnos, egyik sem specifikus. A nehézlégzés, szapora légzés és a hypoxaemia krónikus cardiopulmonalis betegségben (szívelégtelenség, COPD stb.) szenvedőkben szokványos, ezért az ilyen előzményű betegekben a tünetek és panaszok váratlan rosszabbodása hívhatja fel a figyelmet a tüdőemboliára. A tüdőemboliára utaló panaszok és fizikális jelek észlelése különösen fontos prediszponáló alapbetegség (pl. rosszindulatú daganat, tartós immobilizáció, posztoperatív állapot) esetén, különösen mélyvénás thrombosis kialakulását követően. A hemodinamikailag szignifikáns tüdőemboliában észlelt fontosabb fizikális eltéréseket táblázatban is összefoglaltuk (29-3. táblázat).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero