Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


2.10. Toxikus anyagok, kémiai „hulladékok” felhalmozódása és az öregedés

Az életkor előrehaladtával a környezetből származó sok toxikus és közömbös vegyi anyag halmozódik fel a sejtekben, de hasonló hatású vegyületek a sejtanyagcsere során melléktermékként is keletkeznek (AGEs, lipidperoxidációs törmelékek). A zsíroldékony szubsztanciák különösen lassan eliminálódnak. A vas az öregedés során a sejtmagban felhalmozódik, hasonlóképpen az alumínium is. Az ólom szintén felhalmozódik a sejtekben, és neurotoxikus hatású. A máj citokróm P-450 detoxifikáló enzimének mennyisége az életkor előrehaladtával csökken. Különleges figyelmet igényel a lipofuszcin (öregedési pigment), mely nem osztódó sejtekben nagy mennyiségben felhalmozódhat. A lizoszómákban (hidrolitikus enzimeket tartalmazó sejtorganellum, mely proteinek, lipidek és károsodott organellumok degradációját végzik) az életkor előrehaladtával a lizoszomális enzimek mennyisége csökken, és a diszfunkcionális lizoszómák, melyek emészthetetlen tartalommal vannak tele, lipofuszcinszemcsék formájában akkumulálódnak a sejtekben.
A fejezetben szereplő témakörökben leírt mechanizmusok mindegyike hozzájárul az öregedés kilalakulásához, melynek biológiai és biokémiai vonatkozásai még mindig egy nem lezárt fejezete az orvosbiológiai kutatásoknak. A maximális elérhető élettartam és a várható élettartam közötti különbségből adódó feszültség leküzdése nem csak a betegellátó orvos munkájával, hanem széleskörű társadalmi, többek között közegészségügyi, szocióökonómiai kérdésekkel is összefüggésben van. A fejezetben szereplő kérdések azonban egy még messzebb mutató lehetőséggel is foglalkoztak, azzal ugyanis, hogy a maximális elérhető élettartam hosszának vajon milyen genetikus, illetve környezeti hatások szabhatnak határt, és vajon lehet-e az emberiségnek a jövőben arra reménye, hogy választ kap a fenti kérdésekre. Ezeknek a kérdéseknek az adekvát megválaszolása és az ebből adódó etikai és társadalmi kihívások megoldása újabb tudósnemzedékek előtt álló megkerülhetetlen feladat a jövőben.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave