Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


33.3.2. Szekunder autonóm működészavarok

Időskorban leggyakrabban az anyagcserebetegségek, elsősorban a diabetes mellitus patológiás szövődményei. Elsősorban hosszú távú inzulin-kezelés esetében találkozunk a n. vagus szívágainak súlyos károsodásával (cardialis denervatio), de fellépnek idegi eredetű zavarok a gastrointestinalis rendszerben is (gastroparesis diabeticum), valamint a húgyhólyag működésében (cystopathia diabetica). A sympathicus reguláció elégtelensége orthostasist okozhat. E kórképek kialakulását csak optimális vércukorkontrollal, normális vagy közel mormális vércukorszintek fenntartásával gátolhatjuk.
Tumorok ugyancsak okozhatnak különböző súlyosságú és lokalizációjú autonóm idegrendszeri zavarokat (intracranialis daganatok, illetve egyéb tumorok paraneoplasiás szindrómájaként). Gerincvelő-laesiók a laesio helyétől függően szintén autonóm zavarral járnak.
Neurális közvetítésű syncope ritka időskorban, jellegzetes típusa a vasovagalis syncope. A rá való hajlam (érzelmi hatás, vérvétel, félelem kapcsán), gyógyszeres kezelésre, behavior terápiára gyógyul, a prognózisa jó.
Időskorban a carotissinus-túlérzékenység a leggyakoribb szekunder kiváltó ok. A akutan felvett idős betegek 17%-ánál, a combnyaktörések 36%-ánál mutattak ki a háttérben carotissinus-túlérzékenységet. Az anamnézisben szereplő nyakmozgásra, szorításra jelentkező rosszullétek kelthetik fel ilyen irányú gyanúnkat. Carotissinus-masszázzsal (bradycardia és/vagy hypotonia) igazolható a diagnózis, de a carotis verőér szűkületét is ki kell természetesen zárni. Főleg szívritmuskövetkezményeknél pacemakerbeültetés, kritikus mérvű vérnyomásesésre való hajlam esetén presszor hatású szerek jelentik a terápiát, egyoldali előfordulásnál carotissinus idegdenervatio végezhető.
Időskorban különösen fontos gondolnunk a gyógyszerek által kiváltott autonóm idegi zavarokra, hiszen többfajta gyógyszerelést is igényelnek a beteg kórfolyamatai és a betegségek, valamint az idősödés következményei miatt megváltozik mind a farmakokinetika, mind a farmakodinámia. A gyógyszerek és élvezeti szerek kiválthatnak idegi morfológiai károsodásokat (alkohol, onkológiai kemoterapeutikumok), de okozhatnak autonóm zavarokat a terápiás hatásaikat jelentő funkcionális támadáspontjaikkal is (a sympatholyticus szerek orthostaticus vérnyomásesést, anticholinerg hatású szerek látászavart (oxybutin), az antidepresszánsok anticholinerg, adrenerg hatásuk miatt okozhatnak autonóm idegrendszeri szabályozási zavarokat. Az is előfordul, hogy valamely kezelés már meglévő látens autonóm idegi károsodást hoz a felszínre (pl. MSA-ban L-Dopa okozta orthostaticus vérnyomás süllyedés).

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave