Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


35.5. Az ellátás sajátosságai

Az alapvető életfunkciók biztosítása az elsődleges ellátáskor a sérült korától független kötelesség. A koponyasérülések mintegy 15%-ához társul a nyaki gerincszakasz sérülése. A sérült elsődleges ellátásánál és transzportjánál e sérülés figyelembevétele is szükséges.
Az időskori koponyatraumák kimenetét döntően befolyásolja az agy állomány elsődleges károsodásának kiterjedtsége és lokalizációja, a vérzések térszűkítő jellege és az agy állományának kompressziója, az agyi vérellátás és az autoregulácós folyamatok állapota, a sérülés és az ellátás között eltelt idő, a kezelés módjának helyes megválasztása és a poszttraumás ellátás minősége.
Az akár rövid ideig tartó hypoxiás állapot vagy hypotonia a morbiditást kétszeresére emelheti. Az időskor sajátossága a gyorsan kialakuló hypovolaemia (mely esetleg már a traumát megelőzően is fennállt) és az elektrolitegyensúly-zavar. Ki kell emelnünk, a fokozott fertőzésveszélyt. Az immunrendszer reakciókészsége gyengült. A szokásos (leggyakrabban Pneumococcus) kórokozók mellett az egyébként apathogen flóra szerepe jelentős.
A koponyaűri nyomás alakulásának, az agyi keringés állapotának (az arteria cerebri media áramlás monitorozása), a perifériás keringési paraméterek és a légzési funkciók követése egyidejűleg szükséges. A funkcionális állapotot tükröző paraméterek változása korábban jelzi a kompenzációs mechanizmusok várható kimerülését, mint azt a sorozatban elvégzett CT-vizsgálatok jeleznék. A CT a morfológiai elváltozás dinamikáját követi, nem nélkülözhető a sérültek ellátásában.
A magas nyaki (craniocervicalis) sérülések esetében figyelembe kell venni a descendáló vasomotoros pálya sérülésének lehetőségét, a korai posttraumás időszakban a szívés érrendszeri szövődmények megjelenésének veszélyét.
Nyílt koponyasérülések, térszűkítő vérzések, súlyos tudatzavar és a nyaki gerincszakasz sérüléseinél az idegsebészeti – neurotraumatológiai-gerincsebészeti ellátás az elsődleges. A beteg életkora a műtéti javallatot nem vagy jelentéktelen mértékben befolyásolja.
A fedett koponyasérülést követően kialakult intracranialis vérzések esetében, ha azok nem járnak tudatzavarral, vagy súlyos ideggyógyászati tünetekkel, a konzervatív kezelés és a beteg szoros ellenőrzése (CT-vel és funkcionális vizsgálatokkal való követése) javasolt.
A háti szakaszon bekövetkezett gerincsérülést követően kialakult enyhe nyomásos tünetek esetében, különösen, ha a mozgásszervi elváltozások jelentősek, ugyancsak a konzervatív kezelés és a szoros megfigyelés javasolható. Ezekben az esetekben a szteroid adása mérlegelendő. A gerincvelő vérellátási sajátosságaira tekintettel a vérnyomás esésének kerülése, a perfúzió biztosítása lényeges.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave