Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

40.1.2. Időskorban jelentkező szorongás okai

„Normál”, természetes szorongás

Időskorban megnövekedik a negatív életesemények száma, melyek szorongást, aggódást, feszültségfokozódást okozhatnak. Házastárs, barátok elvesztése, nyugdíjba vonulás, magány, testi betegségek, anyagi problémák stresszorként jelennek meg, ráadásul ebben az életkorban a stresszekkel szembeni megküzdő képesség (coping) is romlik. A negatív történések feldolgozásában, elfogadásában jelentős szerepe lehet a családnak, egyéb közösségeknek, az egyedüllét az idős ember sérülékenységét tovább fokozza.

Szorongásos zavarok tüneteként

Időskorban induló szorongásos zavar ritka. Ebben az életkorban diagnosztizálható szorongásos zavarok általában jóval korábban, fiatalabb korban indultak, krónikus, régóta perzisztáló tünetekkel találkozhatunk leginkább.

Epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint 65 éves kor felett a szorongásos zavarok előfordulási aránya kb. 10% egy adott 6 hónapos időszakot számolva. A leggyakrabban generalizált szorongás és agoraphobia fordul elő. Egy nagy betegszámon végzett korkövető vizsgálat eredményei szerint a generalizált szorongás előfordulási gyakorisága 7,3%, a fóbiáké 3,1% volt. Ez utóbbi magában foglalta az agoraphobiát, egyszerű fóbiákat és a szociális fóbiát is. A pánikbetegség 1%-ban fordult elő, a kényszerbetegség ritka diagnózis volt (0,6%).

Fiatalabb korban 2-3-szor gyakrabban betegszenek meg a nők valamely szorongásos zavarban a férfiakhoz képest, idősebb populációban ez a női dominancia csökken.

Egyéb betegségekhez társuló, komorbid szorongás

A szorongás gyakran egyéb betegséggel társul, mely lehet pszichiátriai vagy szomatikus kórkép egyaránt. A szorongásos zavar krónikus fennállása alatt megjelenhet egy másik szorongásos zavar vagy társulhat hozzá depresszió. Időskori depressziót gyakran kíséri generalizált szorongás. A komorbid szorongás rontja a betegség gyógyhajlamát, jelentősen rontja az életminőséget, gyakrabban fordul elő szomatikus panasz és fokozza az öngyilkossági kockázatot is.

A szorongás hátterében időseknél gyakran testi betegség áll. A krónikus, életvitelt negatívan befolyásoló vagy potenciálisan veszélyes állapotok frusztrációt, feszültséget, félelemérzetet okoznak. Másrészt bizonyos szomatikus történések szorongásfokozódással járnak, tehát ezekben az esetekben a szorongásnak biológiai oka van.

40-1. táblázat. Szorongásos tüneteket okozó testi betegségek

Cardiovascularis
- hypoxia és anaemia
- hypertonia
- angina pectoris
- arrhythmiák
- congestiv szívelégtelenség
- krónikus obstructiv tüdőbetegség
Neurológiai
- Traumás koponyasérülés
- Agytumor
Endokrin zavarok:
- Pajzsmirigy-túlműködés
- Diabetes
Egyéb okok
- Uraemia
- Daganatok

A szorongásos tünetekkel is járó betegségeket az 40-1. táblázat foglalja össze.

Előfordulhat, hogy a komorbid belgyógyászati betegség kezelésére adott gyógyszerek idézik elő a szorongást, illetve ezek elhagyása provokál szorongásos tüneteket (pl. egyes antihypertensivumok, szteroidok, sympathomimeticumok, pajzsmirigyhormon, antikolinerg antiparkinson szerek, triciklikus antidepresszívumok).

Szorongás, mint a demencia korai tünete

A demencia első kognitív tüneteivel párhuzamosan, de akár előtte is megjelenhetnek szorongásos tünetek. A beteg irreális szorongást mutat apró dolgok, jövőbeli események miatt, félelemteli várakozás alakul ki (Godot-szindróma). Sok demens idősnél szorongást vált ki, ha egyedül marad. A szorongás, feszültség igen magas fokot is elérhet, ekkor gyakran agitáció alakul ki.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero