Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

46.1.2. Nyálmirigyek, szájnyálkahártya

A nagy nyálmirigyek (a parotis, submandibularis és sublingualis) mellett számos, a száj-, garatnyálkahártya alatt elhelyezkedő, ún. járulékos vagy más néven kis nyálmirigyünk van. Az összes, napi nyáltermelés normál esetben kb. 1,5 liter. A parotis és a submandibularis mirigyek főleg serosus (hígan folyó) nyálat, míg a sublingualis és a kis nyálmirigyek tapadós, mucinosus nyálat produkálnak. A kétfajta nyál normális körülmények között úgy keveredik, hogy azt szinte nem is érzékeljük, hogy van-e nyálunk vagy nincs. Lázas betegség, vírusos vagy bakteriális fertőzés esetén a serosus nyáltermelés lecsökken, de paradox módon, a mucinosus, tapadós nyál relatív felszaporodása miatt, úgy érezzük, hogy túl sok a nyálunk a szájban és a torokban. Ez az állapot a betegség elmúltával normalizálódik. Idősebb korban azonban mind a serosus nyálat termelő mirigyállomány mennyisége, mind a megmaradt mirigyszövet funkciója is csökken. Ehhez hozzájárul még a kor előrehaladtával szükségessé váló, egyre több gyógyszer is. Szájszárazságot okoznak a vérnyomáscsökkentők, a szívritmusszabályzók, antiallergiás szerek, nyugtatók, altatók is.

Megkülönböztetünk átmeneti és tartós xerostomiát. Tartós xerostomia az, mikor a nyálhiányos állapot miatt, a szájnyálkahártyán is bizonyos változások jönnek létre. Idősebb korban gyakran észlelünk ilyen elváltozást. A betegek arról panaszkodnak, hogy szájuk kisebb vagy nagyobb mértékben száraz. Súlyosabb esetben a beszéd, a nyelés, az ízlelés is nehezített. A szájban mindezt kínzó, égő érzés kísérheti. A szájnyálkahártya fénytelen, néha égő piros, egyes helyeken sűrű, tapadós váladékkal fedett. A nyelv berepedezett (lingua scrotalis), papillái sorvadtak. A meglévő fogak rosszak. Műfogsor használata a száraz nyálkahártya miatt csaknem mindig panaszt okoz. A Stenon- vagy Whartin-vezetékből nyálat alig vagy egyáltalán nem lehet kipréselni, ha igen, akkor az sűrű, fehér vagy néha gennyes.

Xerophthalmiát, xerostomiát, polyarthritist észlelünk Sjögren-szindróma esetén is, mely főleg idősebb nőket érint. Autoimmun betegségről van szó, hozzátartozik még a laryngotracheobronchitis, gastritis, intermittáló parotis, submandibularis nyálmirigygyulladás is. A nyálmirigyekre vonatkozó szövettani képe jellegzetes: az atrophiás nyálmirigyszövet helyét lymphoidsejtes beszűrődés foglalja el. Az intralobularis csatornácskák helyén epithelialis, illetőleg myoepithelialis sejtekből álló szigetek láthatók, ennek megfelelően „benignus lymphoepithelialis laesio” a diagnózis.

A xerostomia kezelése nem könnyű. Először azt kell tisztázni, hogy maradt-e még annyi nyálmirigyállomány, amely fokozott nyáltermelésre serkenthető. Ezt egyszerű pilocarpin-teszttel eldönthetjük. Ha pilocarpin inj. beadása után bő nyálelválasztás jelentkezik, a szájszárazságot sikeresen lehet kezelni. A kezelés ilyenkor a nyálképzést stimuláló ételekből, esetleg gyógyszerekből áll. Fontos, hogy a szájszárazságot okozó gyógyszereket – lehetőség szerint – olyanra cseréljük, melyeknek kevésbé van ilyen hatása.

Amennyiben a nyálmirigyállomány lecsökkent, de még van nyálelválasztás, akkor szükség van pilocarpin-tartalmú gyógyszerekre a működés stimulálására (Salagen tabletta, de ezt a társadalombiztosítás csak a sugárkezelt betegek számára biztosítja térítésmentesen).

A xerostomián kívüli szájnyálkahártyabetegségek felismerése szakember feladata. A leukoplakia, lichen, erythroplakia nincs korhoz kötve, fiatalokban éppúgy, mint idősökön előfordulhat. Fontos szempont, hogy minden, a szájban fennálló tartós elváltozás szakorvosi (szájsebész) vizsgálatot igényel. Különösen vonatkozik ez a dohányos, alkoholizáló betegekre, hiszen Magyarország a szájüregi rákok halálozási listáján, mind a férfiak, mind a nők tekintetében az élen áll. A szomorú statisztikához hozzátartozik az is, hogy míg a szájüregi rákok 20–30 éve főleg a 60 év feletti populációt érintették, ma már 40–50 éves korban is gyakran előfordulnak. Míg az összdaganatos halálozás Magyarországon az utóbbi 30 évben „csupán” másfélszeresére nőtt, addig a szájüregi rákok esetében a növekedés ötszörös. Tehát a figyelemnek – és még inkább a lehetséges prevenciónak – ebbe az irányba kell fordulnia.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero