Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

47.2.4. A gyomorrák

A leggyakoribb malignus gyomordaganat az adenocarcinoma, jóval ritkább a gyomor sarcoma, illetve a gyomorra lokalizálódó lymphoma.

A gyomorrák incidenciája Magyarországon kb. 18/100 000 lakos. Elsősorban az 5-6. évtizedben, illetve fölötte fordul elő. Az elmúlt 30 évben a betegség előfordulásának csökkenése következett be.

Patogenezis-patomechanizmus. Komplex, multifaktoriális eredetű betegség. Az étkezési és környezeti tényezők (füstölt, sóval tartósított ételek, friss zöldségben, gyümölcsben szegény táplálkozás), genetikai tényezők, valamint a H. pylori fertőzés egyaránt fontosak. A H. pylori fertőzés I. osztályú karcinogénnek tekintendő. Intestinalis típusú gyomorcarcinoma kialakulásában a Correa-féle többlépcsős kaszkád igazolható:

H. pylori asszociált krónikus gastritis – atrophiás gastritis – intestinalis metaplasia – dysplasia – gyomorcarcinoma. Diffúz típusú gyomorrák esetében a H. pylori szerepe nem egyértelmű.

Rizikótényezők. Diétás faktorok: friss gyümölcsben és zöldségben szegény táplálék (antioxidánsok hiánya), füstölt-sózott élelmiszerek (n-nitrozo-vegyületek), dohányzás, alkoholfogyasztás, anaemia perniciosa, gyomorresectio utáni állapot (csonkcarcinoma), gyomorpolypok (adenomák), immunhiányos sállapotok, a gyomorrák családi halmozódása („cancer family” szindróma).

Klinikum. A betegek jelentős része hosszú ideig panaszmentes; tünetek csupán a betegség előrehaladott fázisában jelentkeznek: étvágytalanság, fogyás, émelygés, hányinger, hányás, ételundor, dysphagia (főleg a gyomor proximalis részein elhelyezkedő daganatok esetében), occult vérzés, haematemesis, melaena. A fenti „alarm” tünetek jelentkezése esetén mielőbbi gasztroenterológiai kivizsgálást kell kezdeményezni!

A diagnosztika „aranystandardja” a gastroscopia, amelynek során a helyes makroszkópos diagnózist szövettani mintavétellel kell megerősíteni. A gyomorröntgen szerepe az endoscopia mellett háttérbe szorult, de bizonyos esetekben jól kiegészíti az endoscopos vizsgálattal nyert információkat. A megfelelő stádium(staging) beosztáshoz és az operabilitás eldöntéséhez hasi ultrahang, endoscopos ultrahang (EUS), hasi CT, mellkasröntgen-vizsgálatokra is szükség van.

Differenciáldiagnosztika. A gyomorcarcinomát elsősorban a jóindulatú pepticus gyomorfekélytől, gyomorlymphomától kell elkülöníteni.

Szövődmények. A proximalis gyomorrák dysphagiát, míg a distalis gyomorrák gyomorürülési zavart okoz. Egyéb lehetséges szövődmények: haematemesis, melaena, perforatio és következményes peritonitis, penetratio, malignus ascites, cachexia.

Konzervatív-gyógyszeres kezelés

Kemoterápiára (FAM séma: 5FU + adriamycin + mitomycin C; ELF séma: etoposid + leukovorin + 5FU) adott válasz nem haladja meg a 30–50%-ot. Kombinált radiokemoterápia esetenként javíthatja a kuratív resectión átesett betegek prognózisát, de alapvetően a gyomorcarcinoma realtív sugár rezisztens daganat.

A daganat endoscopos eltávolítása (mucosectomia) csak korai gyomorrák esetében jön szóba.

Sebészi kezelés

A gyomorcarcinoma kuratív kezelése a radikális sebészi resectio: total gastrectomia, subtotalis gastrectomia, a nagygörbületi daganatok esetén a splenectomia is elvégzendő. Az izolált májmetastasis resectiójának prognosztikus értéke bizonytalan.

Áttétet adó, előrehaladt daganatok esetében a palliatio a fő célkitűzés.

A palliatív endoscopos technikák (endoscopos tágítás, endoscopos prothesisek, gastroenterostomia) bár javítják a betegek életminőségét, a túlélést alapvetően nem befolyásolják.

Prognózis. Korai gyomorrák esetében a daganat eltávolítását követően az 5 éves túlélés eléri a 90%-ot. Az előrehaladt, de resecabilis daganat miatt operált betegek 5 éves túlélése 40–60%. Az inoperábilis, palliativ kezelésben részesülő betegek átlagos túlélése 5% alatt van.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero