Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

50.3. Krónikus pancreatitis

Az iparosodott társadalmakban a krónikus pancreatitis 70–80%-áért a túlzott alkoholfogyasztás felelős. A második helyen az idiopathiás krónikus pancreatitisek állnak. Ritkábban hyperparathyreosis, gyógyszerek, epeúti kövesség, a ductus pancreaticus szűkülete vagy megtöretése okoz krónikus pancreatitist, elvétve hereditaer pancreatitisszel is számolhatunk. Időskorban az idiopathiás forma dominál, az esetek 80%-át ez teszi ki. Hatvan éves életkor felett ritka az alkohol okozta pancreatitis (<50%).

Etiológiailag és morfológiailag két formát tudunk megkülönböztetni: a krónikus obstructiv pancreatitist, melyben a fő kiváltó tényező az epeutak szűkülete vagy megtöretése, illetve a krónikus kalcifikáló pancreatitis, melynek kóroki hátterében az alkohol okozta anyagcserezavar szerepe feltételezhető. Ez utóbbi kialakulásának pontos kórtana nem ismert, hajlamosító tényező a nagy zsír- és fehérjetartalmú ételek fogyasztása.

A krónikus pancreatitis bevezető néhány évében a visszatérő hasi fájdalom a jellemző, amit gyakran akut pancreatitises shuboknak véleményezünk. Az idősebbekben gyakoribb idiopathiás formát inkább a funkciókiesés, mint a fájdalom dominálja. Minden tartós fogyásra, vissza-visszatérő hasi fájdalomra és hasmenésre panaszkodó beteg esetén gondolni kell a krónikus pancreatitis lehetőségére.

A diagnosztikus munka alapjait a képalkotó és a funkcionális kapacitást vizsgáló metodikák adják.

Natív hasi röntgenvizsgálattal az esetek csak mintegy 30–40%-ában mutatható ki calcificatio, viszont e jel specificitása igen magas. A modern vizsgálómódszerek közül a CT és az MRCP (MR-cholangio-pancreatographia) javasolt. A ERCP szenzitivitása 90%, de a kevésbé invazív technikák kiszorítják a diagnosztikus munkából.

A funkcionális tesztek a hasnyálmirigy exocrin kapacitását vizsgálják. Alapelvük, hogy szelektív vagy több enzim célzott stimulációját követően a pancreasnedvben mérik az elválasztott pancreasnedv mennyiségét és minőségét. Kivitelezésük nem egyszerű, nem mindenhol használatos laboratóriumi hátteret igényel, és a viszonylag egyszerű kezelési módok miatt a napi gyakorlatból háttérbe szorultak.

A funkciókiesés leggyakoribb tünete a zsírmalabsorptio, helyrehozásához kb. 30 000 egység lipázt tartalmazó gyógyszert kell adni. A gyógyszerek megválasztásánál fontos szempont, hogy csak a bélben oldódó készítmények hatékonyak, ezeket ugyanis nem inaktiválja a gyomornedv savas közege.

A fájdalom gyógyszeres csillapításánál figyelembe kell venni, hogy a major analgetikumok az Oddi-sphincter kontrahálásával a ductus pancreaticus feszülését fokozva a betegség lefolyását súlyosbíthatják. A leggyakrabban minor analgetikumokat és görcsoldó készítményeket alkalmazzuk.

Invazív fájdalomcsillapító módszer a ganglion coeliacum blokádja, az endoscopos pancreasvezeték-tágítás, bizonyos, a pancreasvezeték belső feszülését oldani célzó műtétek. A longitudinalis pancreatico-jejunostoma (módosított Peustow-műtét) azonnal csillapodást hoz a betegek 75%-ának, hosszú távú enyhülést pedig a betegek felének.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero