Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


53.1.2. Systemás lupus erythematosus (SLE)

A reproduktív korban lévő nők ismeretlen eredetű, autoimmun patomechanizmusú, több szervet érintő betegsége. Emellett jóval ritkábban gyerek- és időskorban, illetve férfiakon (férfi:nő 1:10) is előfordulhat. Átlagos prevalenciája 0,1–0,5%.
A patogenezis lényege a genetikailag fogékony egyénben a T- és B-sejtes funkciózavar nyomán kialakuló celluláris defectus és kóros autoantitesttermelés, immunkomplexképződés és depozíció, melyek a szervek súlyos károsodását és rendkivül színes tünetegyüttes kialakulását eredményezik.
Bőr- és nyálkahártyatünetek (fényérzékenység, pillangó erythema, urticaria vasculitis, discoid laesio, oralis fekélyek, alopecia, livedo reticularis, Raynaud-szindróma) gyakori. Ízületi érintettség szintén gyakran fordul elő, leginkább szimmetrikus nemerozív polyarthritis formájában. A visszatérő serositisek (pleuritis, pericarditis) mellett parenchymás eltérések, pneumonitis, myocarditis kialakulhat. A neuropszichiátriai tünetek igen változatosak, pszichoorganikus szindróma, psychosis, epilepsiás rohamok, centrális vagy perifériás neuropathia, lupusos fejfájás, mononeuritis multiplex, sclerosis multiplexszerű tünetek képében jelentkezhetnek. A vese a legkülönbözőbb mértékben és klinikai formában (minimális proteinuria, nephrosisszindróma, progresszív vesebetegség), de gyakran érintett, s ennek foka a prognózist jelentősen befolyásolja. A veseérintettség felismerése és prognosztizálása (esetenként biopsia segítségével) ezért alapvető fontosságú.
Az SLE-re jellemző számos autoantitest közül az antinukleáris antitest, a kettősszálú DNS elleni antitest, az antifoszfolipid antitestek és az anti-Sm antitest emelhető ki diagnosztikai jelentősége miatt. További laboratóriumi eltérések a leukopenia, anaemia és thrombopenia, az alacsony komplementszint és a nem specifikus gyulladásos paraméterek (We, CRP) mellett.
Az 50 éves kor után, általában kevésbé pregnáns tünetekkel kezdődő időskori SLEre jellemző a pneumonitis, serositis, neuropathia, myositis, cytopenia, Sjögren-szindróma gyakoribb előfordulása, szemben a ritkább vese- és idegrendszeri érintettséggel. Prognózisa ennek megfelelően jobb, mint a fiatalkorié. Időskori SLE-ben a diagnosztikus autoantitestek jelenléte kevésbé jellemző.
Az SLE kezelését a gyulladásos aktivitás mértéke, a szervi érintettség és az egyéb fennálló betegségek határozzák meg, nehéz sémákat alkotni, mivel a terápia individuális. A kezelés lényege az immunszuppresszív szerek, kortikoszteroidok és nemszteroid gyulladásgátlók alkalmazása.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave