Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


53.2.1. Spondylitis ankylopoetica

A spondylitis ankylopoetica (SPA) a gerinc és sacroiliacalis ízületek krónikus, progresszív gyulladása, melyhez jellemzően a ligamentumok elmeszesedése társul, s a nyaki és lumbalis gerinc elmerevedése alakul ki (53-3. ábra).
Előfordulás. Prevalenciája 0,2% körüli, Magyarországon mintegy 20 ezer beteg fordul elő; férfiakban jóval, kb. hétszer gyakoribb. Általában fiatal felnőttkorban kezdődik, de gyerekkori formája is ismert; a betegség 50 év felett ritkán indul.
 
53-3. ábra. Anteflektált tartás előrehaladott spondylitis ankylopoeticában
 
Patogenezis. A betegek több mint 90 százaléka HLA B27 pozitív, de ennek a patogenezisben betöltött szerepe nem tisztázott. A korábbi kóros antigénprezentációban való részvétel mellett újabban a HLA B27 nehézláncának aberráns struktúrája (misfolding) következtében kialakult immunbiológiai történéseket is feltételezik. A genetikai asszociáció mellett infektív ágensek szerepe is felmerül. A patomechanizmus lényege a hyperplasiával, proliferációval járó synovitis, főként a fibrocartilaginosus résekben. A TNFα kóroki szerepét SPA-ban a biológiai terápia sikeres alkalmazása erősítette meg.
Klinikum és diagnosztika. Az SPA legtöbbször lassan, bizonytalan derék-keresztcsonttáji fájdalmakkal indul. Diagnosztizálása a dorsolumbalis gerinc fájdalmas mozgáskorlátozottságán, a mellkasi légzéskitérésen és a sacroileitis radiológiai jelein alapuló New York-i kritériumok segítségével történik. Fentiek mellett gyakran enthesitises tünetek, illetve az esetek egyharmadában a perifériás ízületek (legtöbbször csípő) érintettsége is jelentkezik; erosiv, RA-szerű forma is előfordul.
Extraarticularis tünetként iritis, aortitis, aortainsufficiencia és vezetési zavarok, pericarditis, tüdőfibrosis, ritkán neurológiai tünetek, cauda equina szindróma és tartósan magas gyulladásos aktivitáskor esetleg amyloidosis jelentkezhetnek. A laboratóriumi jelekből a RF-negativitás, illetve a differenciáldiagnosztikai probléma esetén alkalmazott HLA-B27 vizsgálat pozitívitása emelhető ki. Gyakran találunk magas gyulladásos paramétereket, de ezek aktív szakban is lehetnek negatívak, ilyenkor a klinikai jelek és a beteg által kitöltött specifikus kérdőív (BASDAI index) segít az aktivitás megítélésében.
Az egyébként igen ritka, időskorban kezdődő SPA a fiatalkorihoz képest induláskor nagyobb nyaki és lumbalis fájdalommal, több perifériás ízület érintettségével és gyakoribb extraarticularis manifesztációval jár, s jellemző a nemszteroid gyulladásgátlókra adott jó válaszkészség. Időskorban az egyébként is gyakran jelen lévő ízületi panaszok (pl. derékfájás) miatt nehéz lehet a felismerés. Az időskori SPA-nál lényegesen gyakoribb, önálló entitásként is elfogadott időskori nem differenciált spondylarthropathia hátterében gyakran reaktív vagy enteropathiás arthritis húzódik meg.
 
Terápia és prognózis
A kezelés legfontosabb része a gyógytorna: a teljes gerinc merevséggel járó (egyébként gyakori) formában is a helyes testtartás megtanítása és megőrzése igen lényeges, melyhez a beteg kooperációja elengedhetetlen. Nemszteroid gyulladásgátlók fontosak, nemcsak tüneti szerként, de a kimenetelt is pozitívan befolyásolják. Perifériás ízületi érintettség (RA-szerű tünetek) esetén bázisterápia (methotrexat vagy sulfasalazin) jótékony hatású lehet. Legújabban az egyébként gyógyszeres kezelésre nem reagáló SPA biológiai terápiája TNFα-blokkolóval drámaian jó eredményeket ad. A sebészi kezelés főként késői stádiumban a perifériás ízületek (csípő) arthroplasztikájára, synovectomiára, illetve a rossz tartásban elmerevedett gerinc korrekciós műtétére korlátozódik.
Bár korábban az SPA-t viszonylag jóindulatúnak tartották, egyértelmű, hogy az életminőséget jelentősen rontja. Különösen az aktív, sokízületi és extraarticularis érintettséggel járó formák kezelhetők nehezen, s ezen formák mortalitása is inkább az RAéhoz közelít.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave