Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

5.2.3. A neurofibrillaris fonatok (NFF) patofiziológiája

Néhány, szétszórt NFF szinte minden időskorú ember agyában detektálható. A NFF száma főként a hippocampus és a temporalis cortexben 70–90 éves korig emelkedik. Legnagyobb számban az entorhinalis cortex II-es rétegében, a nagy stellaris sejtekben fordulnak elő. Egyes neuronok sohasem halmoznak fel NFF-t (cerebellaris Purkinje sejtek, az agyidegek nagy motoros sejtjei, gerincvelő, praecentralis gyrus). A NFF mindig intracelluláris, a nucleus körül egyszálú fonatként vagy egyes sejtekben (CA1) gyapjúszerű szövedék képében jelentkezik. Néha a sejthalál után ún. skeleton vagy „ghost” NFF látható extracellulárisan. A NFF-t alfa-helikális, 15 nm átmérőjű páros helikális filamentumok (PHF) alkotják. A PHF molekuláris szinten a következő alkotóelemeket tartalmazza: tau-protein (legfontosabb), MAP2, vimentin, ubiquitin. A NFF-ban megfigyelhető patológiás tauprotein hiperfoszforilált.

Az Alzheimer-kutatók széles tábora ma megosztott: vannak ún. „tauisták” és „BAPtisták”, kinek mi a fő kutatási területe. A „tauisták” szerint a BAP, illetve az amiloid plaque-ok inkább a fejfa, mintsem az akasztófa szerepét játszák: egy patológiás folyamat végső állomását jelentik és nem etiopatogenetikai trigger tényezőként jönnek számításba. Szerintük a tau hiperfoszforiláció az elsődleges folyamat a kaszkád elindításában. A kognitív funkciók csökkenése is inkább az abnormis tau-protein mennyiségével, az NFF denzitásával és eloszlásával korrelál jobban, mint az amiloid plaque mennyiségével. Ez talán érthető is abból a szempontból, hogy a tau egy rendkívül fontos, integráns része a neuronális cytoskeletonnak, amely vitális strukturális és funkcionális neuronfunkciókat lát el. Az amiloid másrészről egy relatíve ártalmatlan extracelluláris depositum. Az amiloid és a tau közti kapcsolatot lehet, hogy az apoptosis teremti meg.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero