Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata


58.4. Primer hyperparathyreosis (PHPT)

A PHPT a diabetes mellitus és a pajzsmirigy-betegségek után a harmadik leggyakoribb endokrin megbetegedés. A betegség klinikai spektruma az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott: a fejlett nyugati világban a betegség egyre gyakrabban tünetmentes állapotban kerül felismerésre (aszimptomatikus/látens/kémiai hyperparathyreosis). Bár a tendencia hazánkban is hasonló, de hazánkban még sok a későn felismert, szövődményes eset, így a diagnosztizált, illetve a műtétre kerülő esetek számával még messze nem lehetünk elégedettek.
A PHPT tünetei részben megegyeznek a bármely egyéb eredetű hypercalcaemia tüneteivel (58-2. táblázat). A PHPT további klinikai tünetei/szövődményei közül leggyakoribbak a vázrendszeri eredetűek. A PHPT ossealis formáját csontfájdalom, osteoporosis, csonttörések jellemzik. Az évtizedekkel ezelőtt típusosnak tartott csontelváltozást (osteitis fibrosa cystica generalisata von Recklinghausen) szerencsére ma már csak elvétve látjuk. A renalis formát a hypercalciuria következményei (vesekövesség, nephrocalcinosis, vesefunkció-beszűkülés) jellemzik. Gyakori a székrekedés, és valamivel gyakoribb a pepticus fekélybetegség és az akut pancreatitis. A neuropszichiátriai eltérések közül leggyakoribb a depresszió, a koncentrálóképesség-csökkenés és a típusosan proximalisan legkifejezettebb myopathia.
 
58-2. táblázat. A hypercalcaemia leggyakoribb tünetei
  • Általános tünetek
    • gyengeség
    • exsiccosis
  • Renális tünetek
    • polyuria
    • nephrolithiasis/nephrocalcinosis
  • Gastrointestinalis tünetek
    • étvágytalanság, hányinger
    • hasi fájdalom
    • székrekedés
  • Idegrendszeri tünetek
    • fokozott ingerlékenység
    • izomgyengeség
    • depresszió, a kognitív funkciók hanyatlása
    • psychosis, coma
  • Szív- és érrendszeri szövődmények
    • QT-megrövidülés
    • ritmuszavarok,
    • fokozott digitáliszérzékenység
 
 
A betegség laboratóriumi diagnosztikája viszonylag egyszerű, a szérumkalcium rendszerint emelkedett, esetenként a normál tartomány felső harmadában van. A szérumparathormon-szint rendszerint emelkedett, az esetek mintegy 5%-ában a normáltartomány felső harmadában is lehet. A PTH magas szintje miatt csökken a tubularis foszfátreabsorptio és a szérumfoszfát-koncentráció. A vizelettel történő kalciumürítés fokozott, néha normális, de semmiképpen sem alacsony (ez a legfontosabb elkülönítési lehetőség a familiaris hypocalciuriás hypercalcaemiától).
Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok alapján a PHPT diagnózisa felállítható, és műtéti megoldást mérlegelünk, rendszerint lokalizációs diagnosztikai vizsgálatokra kerül sor (UH, CT, MRI, mellékpajzsmirigy-scintigraphia).
A PHPT gyógyszeresen nem, sebészi beavatkozással azonban rendszerint véglegesen gyógyítható. A műtéti indikáció röviden összefoglalható: műtéti megoldás választandó, ha a primer hyperparathyreosissal magyarázható tünet, szövődmény áll fenn. A tünetmentes PHPT esetek nagy száma miatt az National Institute of Health irányelveket adott ki az aszimptomatikus esetek műtéti indikációja felállításának megkönnyítése céljából. Eszerint az aszimptomatikus esetek is műtéttel kezelendők, ha
  • a szérum Ca-koncentrációja a normális felső határa felett >0,25 mmol/l-rel van,
  • ha a vizelettel történő napi kalciumürítés >10 00 mmol,
  • ha a kreatininclearence az életkor szerint elvárhatónál >30%-kal csökkent,
  • ha DEXA-vizsgálat során a gerinc és/vagy csípő és/vagy radius t-score <–2,5,
  • valamennyi, 50 évnél fiatalabb beteg esetében,
  • az olyan betegek esetében, akiknél a fenti kritériumok szerint műtéti megoldás nem lenne indokolt, de rendszeres orvosi ellenőrzésük nem megoldható.
 
A műtét rendszerint nem jelent nagy megterhelést a beteg számára. Legújabban terjed a még kisebb műtéti megterhelést jelentő ún. minimálisan invazív parathyreoidectomia. Ez azon betegeknél alkalmazható, akiknek a preoperatív diagnosztikai módszerekkel szoliter, egyértelműen lokalizált adenomája van, és a műtét eredményességének megítélésére az intraoperativ PTH-meghatározás módszere is rendelkezésre áll.
Azoknál a betegeknél, akiknél műtéti indikáció nem áll fenn vagy műtéti ellenjavallat miatt nem kerül sor műtétre, a következő szempontok figyelembevétele javasolt. Diuretikumok általában, és különösen a thizid diuretikumok, D-vitamin- és digitáliszkészítmények rendszerint ellenjavalltak. A csontvesztés megállítható biszfoszfonátok, ösztrogének vagy szelektív ösztogénreceptor-modulátorok alkalmazásával – bár ezen szereknek PHPT-ben történő hosszú távú eredményességéről még nincsenek meggyőző adatok.
A PHPT konzervatív kezelésének jövőbeli legígéretesebb gyógyszercsoportját a kalcimimetikumok jelentik. Az ebbe a csoportba tartozó cinacalcetet már számos országban törzskönyvezték krónikus veseelégtelenséget kísérő szekunder hyperparathyreosis és inoperábilis mellékpajzsmirigy-carcinoma kezelésére.

Geriátria

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave