Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

61. A cukorbetegség kezelésének sajátos problémái időskorban

dr. Vajó Zoltán

Összefoglalás

Az időskorú cukorbetegek több mint 95%-a 2-es típusú diabetesben szenved.
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésének általános alapelvei időskorban megegyeznek a fiatal vagy középkorú diabeteses betegek kezelésének fő elveivel, de sokkal több az életkorból fakadó kihívás, ami nehezíti az egyéni beállítást.
A vércukorszint megfelelő kontrollja időskorban is fékezi a micro- és macroangiopathiát, a kognitív funkciók romlását, csökkenti az ozmotikus diuresis indukálta poly- és pollakisuria elesésekkel is fenyegető kihívását a többnyire ugyancsak fennálló mozgászavar kapcsán.
Életkorra jellemző kihívásokat jelent a komplikáló tényezők sokasága, a betegek többnyire leromlott általános állapota, rossz szociális helyzete, pszichés zavarai, illetve kognitív funkcióinak gyakran leromlott szintje és egyéb betegségek egyidejű fennállása.
Igen idős korban alapelv a fokozott óvatosság, a már károsodott agyi erezetet további súlyos romlással fenyegető hypoglykaemia elkerülésének messzemenő biztosítása.
Az utolsó időszakban kibővült a terápiás arzenál, hiszen a korábban szinte minden betegnél egyformán alkalmazott korai második generációs sulphonylurea típusú vegyület (glibenclamid/Gilemal és biguanid/buformin Adebit) mellett megjelentek a korszerűbb sulphonylureák, egy újabb biguanid, a thiazolidinedionok és a meglitidinek, valamint az igen korszerűnek tekinthető inzulinanalógok.

A 2-es típusú diabetes prevalenciája idős (65 év feletti) betegek között hazánkban és a nyugati kultúrákban egyaránt növekszik. Az 1-es típusú diabetesben szenvedő betegek élettartama a kezelés lehetőségeinek fejlődése révén egyre nő ugyan, az időskorú cukorbetegek több, mint 95%-a azonban 2-es típusú diabetesben szenved. Ebben az áttekintésben az ő kezelésük irányelvei kerülnek tárgyalásra. Az ilyen korú betegeknél, fiatalabb betegtársaikhoz képest gyakrabban fordul elő egyéb betegség, mely hajlamosíthat diabetes kialakulására, illetve annak kezelését komplikálhatja. Az idős kor miatt az életmódban bekövetkező változásokon túl a szénhidrát anyagcsere, testsúly és összetétel életkorfüggő sajátosságai is fokozzák diabetes kialakulásának veszélyét idős korban.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésének általános alapelvei időskorban megegyeznek ugyan fiatal- vagy középkorú diabeteses betegek kezelésének fő elveivel, az idős cukorbeteg kezelése mégis különleges kihívás orvosa számára, hiszen sajátos komplikáló tényezők sokaságával kell szembenéznünk. A beteg általános állapota, egyéb betegségek egyidejű fennállása, szociális helyzete, pszichés állapota, illetve kognitiv funkcióinak szintje egyaránt befolyásolja ezirányú terápiás döntésünket. Fontos tudnunk, hogy a legtöbb diabetes mellitus kezelését tanulmányozó vizsgálatba középkorú betegek kerültek be, így jelenlegi, időskorú diabeteses betegekre vonatkozó ajánlásunk nem ún. tényeken alapuló vizsgálaton alapszik, hanem a fiatal, illetve középkorú betegek vizsgálata során nyert tapasztalataink extrpolációjából származik. Ennek során számításba vesszük az öregedés anyagcserére, illetve farmakokinetikára gyakorolt hatásait.

Sajátos, az időskori diabetesre fokozottan jellemző kihívás a hypoglykaemia kérdése. A tünetek betegek általi percepciója problémás lehet, az orvos pedig hajlamos lehet a panaszokat más, időskori kórképpel magyarázni. Ez komoly probléma, mivel az időskorban előforduló hypoglykaemia különösen veszélyes lehet, hiszen pl. stroke és myocardialis infarctus előfordulását okozhatja, illetve az ebben a korban gyakran fennálló osteoporosis miatt fracturákhoz vezethetnek az eleséssel, sérüléssel igen gyakran járó hypoglykaemiás epizódok. Jelen összefoglalónkban a gyógyszeres kezelés lehetőségeit igyekszünk áttekinteni, a diéta és testmozgás terápiás lehetőségeivel nem foglalkozva.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero