Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

65.4. Fizikális vizsgálat

Enyhe vagy mérsékelt fokú COPD-ban a betegvizsgálat során fizikális eltérést nem feltétlenül találunk. A COPD korai szakaszában szinte az egyedüli fizikális eltérés a forszírozott kilégzés során megjelenő sípolás és a forszírozott kilégzés időtartamának 6 másodpercen túli megnyúlása. A betegség progressziója következtében a tüdő hyperinflatiója egyre kifejezettebbé válik. Ennek jól látható jele a mellkas hordószerűvé válása majd a „hordó alakú” mellkastípus kialakulása. A hordó alakú mellkast a mellkas anteroposterior átmérőjének jelentős megnövekedése, a mélyen álló rekesz és a vízszintes lefutású, tág bordaközök jellemzik. (Fontos megjegyeznünk, hogy a hordó alakú mellkas nem tekinthető specifikus eltérésnek, mert az idős embereknek gyakran nagy a tüdőcompliance-e és nagyobb a nyugalmi, illetve reziduális tüdővolumene is.) Az alsó bordaívek inspiratoricus retractiója (Hoover-jel), a bordaívek –, illetve a rekeszizom tapadása – mentén a bőrön észlelhető tágult kapillárisok, kopogtatással a szívtompulat megkisebbedése majd eltűnése és auscultatióval a sokszor alig hallhatóan halk szívhangok mellett a tüdők fölött gyengült alaplégzést és tüdőszerte középhólyagú (bronchitises) szörtyzörejeket hallunk, utóbbiak jellege köhögésre változik. Itt kell megjegyeznünk, hogy az emphysema típusos hallgatózási leleteként belgyógyászati státusleírásokban egyre gyakrabban olvasható az „érdes légzés”, „érdes sejtes alaplégzés”, illetve „érdes légzési hang” kifejezés, aminek semmi értelme nincs! Az emphysema klasszikus auscultatiós lelete a „gyengült (sejtes) alaplégzés”, ezért az „érdes légzés” kifejezést – mely inkább puerilis színezetű légzést vagy incipiens fibrosist jelezhet – legjobb, ha kerüljük. A basisok fölött az esetenként hallható durva inspiratoricus fibroticus zörejek általában a krónikus gyulladás és a romló lokális ventilatio talaján kialakult basalis fibrosisra utalnak. Kezdetben csak forszírozott kilégzésben hallható magas hangszínű sípolás, a betegség progressziója során a fokozódó légúti obstructio beés kilégzésben egyaránt jól hallható diffúz sípolást eredményez. Az ún. „néma tüdő” jelenthet extrém súlyos fokú pulmonalis emphysemát, de jelentheti az ún. „volumen pulmonum auctum acutum”-ot is, mely az obstructiv tüdőbetegségek (típusosan az asthma bronchialés roham) legsúlyosabb formája: a légúti obstructio olyan súlyos, hogy a hyperinflált tüdőkben a bronchialis levegőáramlás gyakorlatilag megszűnik. COPD-ban a légzés szapora, a légzésszám, mely egészségesekben 16/perc, hypoxiás és hypercapniás betegekben nyugalomban is 20/perc fölötti. Súlyos COPD-betegekben a légzési segédizmok fokozott aktivitása és a légzési segédizmok jellegzetes posturalis manőverekkel történő segítése figyelhető meg.

A betegek vállaikat megemelik, nyakukat előrenyújtják, felső testüket karjukkal és könyökükkel támogatják. Jellemző a csücsörített szájjal történő kilégzés, ez az ún. „autoPEEP” manőver (PEEP: positive endexpiratory pressure; pozitív kilégzésvégi nyomás, a gépi lélegeztetés fogalmai közül kölcsönvett kifejezés). Az ajkak csücsörítése szűkíti a szájnyílást és akadályozza a levegő kiáramlását. A szájnyílás szűkítése amellett, hogy megnyújtja a kilégzést, a kilégzés során az intrabronchialis nyomást is növeli. A növekvő intrabronchialis nyomás megakadályozza, hogy a kilégzés során növekvő intrathoracalis nyomás a destruált falú és csökkent rugalmasságú kislégutak falát (kívülről) összenyomja, ezáltal nem csak a légúti obstructio fokozódását akadályozza meg, hanem a kislégutaktól distalisan elhelyezkedő légterekben a levegőcsapdák kialakulását is, miáltal a tüdők túltágulása (hyperinflatio) jelentősen mérsékelhető. Előrehaladott betegségben szekunder pulmonalis hypertensio jelentkezik, mely jobbkamra-elégtelenséghez vezet.

A jobbszívfél-elégtelenség a típusos cor pulmonale chronicum klinikai jeleit eredményezi bokaés alszároedemával, májpangással (fájdalmas, nyomásérzékeny, sima felszínű, lekerekített szélű, megnagyobbodott máj), a Pick-féle cardialis pseudocirrhosissal (mely szövettanilag nem cirrhosis, hanem fibrosis), ascitesszel, tág nyaki vénákkal, a hasfalon párhuzamos kollaterális vénatágulatokkal. Ha a pulmonalis artériákban és a jobb szívfélben uralkodó nyomás nagy, a nyaki vénák belégzésben tovább tágulnak, ahelyett, hogy kollabálnának (Kussmaul-jel). A pulmonalis area fölött a pulmonalis artériás hypertensiónak megfelelően a II. szívhang ékelt, parasternalisan pedig (a sternum mindkét oldalán) a IV-V. bordaközben tricuspidalis regurgitatiós zörej hallható. Mély belégzésben a szívhangok és zörejek teljesen eltűnhetnek, ilyenkor előfordul, hogy szívhangokat csak az epigastriumban, közvetlenül a processus xyphoideus alatt hallhatunk. A hypoxaemiás betegek cyanoticusak lehetnek, de ez nem megbízható jel. A cyanosis általában akkor kifejezett, ha a súlyos fokú hypoxia mellett polyglobulia is jelen van.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero