Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

66.5. Prognózis

A tüdőrákos betegek életkilátásai rosszak, az ötéves átlagos túlélés mindössze 14%. Tekintettel a tüdőrákos betegek nagy számára ez a 14%-os túlélés viszonylag nagy számot jelent. Az I és II stádiumú NSCLC resectióval gyógyított eseteiben a túlélés 50–85%, mely miatt különösen fontos, hogy időben észleljük és kezeljük a betegekt. A hosszan túlélő kissejtes és nem kissejtes tüdőrákos betegekben egyaránt felléphetnek másodlagos tüdőtumorok, ezek incidenciája nagy, évente mintegy 3–5%, ezért a gyógyult betegek hosszú távú követése fontos.

Megelőzés és korai intervenció

A megelőzés legfontosabb módszere a fiatalok dohányzásának megelőzése, figyelemmel a gyakran késői életkorban érvényesülő következményekre. A már dohányosok esetében a dohányzás abbahagyása a legfontosabb, mert a dohányzásról leszokók rák-rizikója bár lassan, de 10–15 év során jelentősen csökken.

A szűrővizsgálatok kiterjedt rendszere (mellkas-röntgenvizsgálat, köpetcitológia) nem csökkentette a tüdőrák mortalitását. A koraibb diagnózist lehetővé tevő kisdózisú spirál-CT jelentőségét a korai diagnosztikában és szűrésben jelenleg vizsgálják.

Bár a tüdőrák kemoprevenciója elvileg lehetséges [13-cisz-retinolsav, A-vitamin és derivátumai (béta-karotén), nagy adagú C-vitamin, E-vitamin, szelén, ciklooxigenáz-2 inhibitorok, inhalációs kortikoszteroidok, prosztaciklin-analógok, epidermalis növekedési faktor receptor antagonisták, farnezil transzferáz inhibitorok stb.], a kemoprevenciót illetően számos vizsgálatsorozat után sem rendelkezünk még egyértelmű, meggyőző adatokkal.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero