Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

73.1.5. Medence-, csípőtáji törések

Az időskori sérülések halálos szövődményei több mint 50%-ban ebből a csoportból kerülnek ki. A törések legnagyobb része elesés következménye.

A medencetörések nagyobb része a csípőlapát (peremtörések), a szeméremés az ülőcsont szártörései, ritkán a vápát is érintő transacetabularis törések. Utóbbi jelentős primer vérvesztéssel jár, magára hagyva halált is okozhat. A stabil töréseket rövid fektetés után korán elkezdett tornáztatással, fokozatos terheléssel kezeljük. Az instabil törések extenziós kezelése a várható szövődmények miatt csak kompromisszumos kezelésként lehetséges. Előkészítés után műtétes stabilizálás, korai mobilizáció a választható módszer.

A csípőtáji törések a leggyakrabban előforduló időskori törések. A tokon belüli törés szövődménye a fejelhalás, ami az esetek 25–35%-ában bekövetkezik. A tokon kívüli törések gyógyhajlama jó. A csípőtáji törések leggyakoribb szövődménye a thromboembolia, mely az első posztoperatív évben 20–25%-os halálozással jár.

A combnyaktörés (tokon belüli törés) diagnosztikájához a fizikális vizsgálat és a kétirányú csípő-röntgenfelvétel elégséges. A fejnecrosis százalékos aránya primer (6 órán belüli) műtétes rögzítéssel csökkenthető. A kanülált combnyakcsavarozás a jelenlegi elsőként választható műtéti módszer. Előnye, hogy 15–20 perc alatt percutan technikával is végezhető, lehetővé teszi a korai terhelést, a műtéti megterhelés, vérvesztés minimális. Szükség esetén helyi érzéstelenítésben is elvégezhető. Az idős betegek nagy része nem tud tehermentesíteni vagy részterheléssel járni. A korai fokozott terhelés ronthatja a fejnecrosis arányát. Másik lehetőség a primer Total EndoProthesis (TEP) implantatio, amely nagyobb műtéti megterhelés, de azonnali terhelhetőséget biztosít. Fejnecrosisra hajlamosító töréstípusnál a protézisbeültetést, egyébként a fejmegtartó műtétes stabilizálást részesítjük előnyben. Az operált betegek egy része a későbbi fejelhalás ellenére segédeszközzel elviselhető fájdalmak mellett járóképes marad, a nagyobb részét szekunder műtét során TEP implantatióval tesszük járóképessé. Fejelhalás, posztoperatív fertőzéses szövődmény után a fémeket és a fejet eltávolítva a 6–8 cm-es rövidülést ortopéd cipővel korrigálva, járókeretet vagy botot használva a betegek járóképessége megmarad (Girdlestone-állapot). Kivételes esetekben septicus szövődmény utáni TEP implantatio is szóba jön.

Figyelem! A prothesisbeültetés csak azoknál a betegeknél indokolt, akik a műtét nyújtotta előnyöket (járóképesség) élvezni is tudják!

Az egyes kezelési típusok közötti választást a beteg általános állapota, kooperációs készsége, szociális-gazdasági helyzete is befolyásolja.

A tokon kívüli, per-subtrochanteres töréseket is műtéttel kezeljük. Az intramedullaris implantatumok azonnali terhelést tesznek lehetővé, így a posztoperatív szövődmények száma (pneumonia, urocystitis, decubitusok) eredményesen csökkenthetők. A thrombosisprofilaxis a műtéteket követő 6 héten keresztül folymatosan indokolt.

A betegek rehabilitációjának mértékét az általános állapotuk, kooperációs készségük nagymértékben befolyásolja. A gyakorlatban egyharmaduk eléri a korábbi aktivitási szintjét, önmagát ellátja. Második harmada segítségre szorul, míg a maradék harmad ápolásra szorul vagy korán meghal.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero