Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

7.1. Dehydratio

Dehydratióról beszélünk, ha a folyadékvesztést nem követi azonos mértékű elektrolitveszteség. Három fokozata ismert: enyhe, ha a testsúly <5%-át, középsúlyos, ha a testsúly 10%-át és súlyos, ha >15%-át teszi ki a veszteség.

Leggyakoribb okok: elégtelen folyadékbevitel, akut megbetegedés következtében láz, hányás, hasmenés, diuretikumtúladagolás, diabetes mellitus. A magas külső hőmérséklet szintén könnyen dehydratióhoz vezethet. Vezető tünet a mentális státus változása, lethargia, szédülés, ájulás. A bőr turgora csökken, a látható nyálkahártyák szárazak. A vérnyomás esése, szapora pulzus, oligo-, esetleg anuria jellemzi emellett a klinikai képet.

A legjellemzőbb laboratóriumi paraméter eltérések: a hematokritérték, a BUN és a kreatininszint növekedése.

Enyhe dehydratio esetén elégséges a szájon át történő folyadékpótlás, súlyosabb esetekben iv. folyadékpótlás szükséges. A folyadékdeficit rendezésében ajánlatos, hogy az első 10 ttkg veszteségnél 100 ml/ttkg, a második 10 ttkg-ra 50 ml/ttkg legyen a folyadékpótlás mértéke. Minden további ttkg-ra 20 ml/ttkg folyadékplusz számítandó, és természetesen az aktuális folyadékveszteség pótlása is szükséges. A számított pótlandó menynyiség 50%-át viszonylag gyorsan, kb. 12 óra alatt tanácsos bejuttatni megfelelő keringés- és laboratóriumi ellenőrzés mellett, hogy minél gyorsabban rendeződjön a vérnyomásesés, a nagyfokú szívfrekvencia-szaporulat, valamint az oligoanuria. A maradék folyadékmennyiség bejuttatását már lassabb ütemben ajánlott végezni, hogy elkerüljük az ilyenkor nemritkán kialakuló akut szívelégtelenség veszélyét.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero