Székács Béla (szerk.)

Geriátria

Az időskor gyógyászata

75.5.2. Széklet-visszatartási elégtelenség

Az esetek többségében a időskori székletvisszatartási elégtelenség székrekedési hajlammal társul. USA felmérések szerint a 65 év feletti és az eredeti életfeltételek között élő egyéneknél néhány százalékban fordul csak elő széklet-incontinentia, addig a már hanyatlóbb egészségi állapotú és szociális ellátó helyekre kényszerült vagy kórházakban ápolt időskorúaknál a probléma gyakorisága a 30– 60%-ot is elérheti.

Klinikai kép

A betegek egy része érzi ugyan a székelési ingert, rosszabbul ugyan, de még a végbélben lévő anyag szilárdabb konzisztenciáját vagy folyadék/gáz jellegét is meg tudja ítélni, még meg is tudja próbálja is székletét visszatartani, de már igen rövid időn belül a visszatartási próbálkozása elégtelennek bizonyul. Ennek enyhébb eseteiben szerepet játszhat az is, hogy a beteg mozgáskészsége már behatárolt és a mellékhelyiséget képtelen igen rövid időn belül elérni. Később előbb-utóbb már eleve elégtelen a visszatartási képesség, főleg hígabb széklet esetén. Az incontinentiás betegek egy kisebb hányada már szinte semmilyen székelési ingert nem érez, még kísérletet sem tud tenni széklete visszatartására. Zavart betegeknél ez jóval gyakoribb.

A kezelést megszabó kóroki mechanizmusok és vizsgálatuk

Amikor a többnyire még járóképes, otthonában betegeknél jelentkezik ugyan a székelési inger érzete, az anorectalis tartalom recipiálása még rendben van, a széklet-visszatartási elégtelenséget több patomechanizmus is okozhatja:

A záróizom csökkent kontraktilis ereje.
A puborectalis és a külső musculus sphyncter analis elégtelen válaszadása a végbéltelődésre.
Az anorectalis régióban besült székletdarabok extrém és fájdalmas székelési ingert váltanak ki, és mellettük igen híg széklet visszatarthatatlanul kifolyik.

Ezek hátterében életkorfüggő izomatrophia, kötöszövet felszaporodás, illetve a fenti izomzat részleges denerválódása (n. pudendus károsodása) áll. Az idegkárosodás mechanizmusaként nehéz, megkeményedett széklet ürítésekor kóros mérvű szöveti feszülés és vongálódás, hormonális befolyás, spondylosis okozta ideggyöki nyomás, illetve már korábban, a szüléskor fellépő idegsérülés további fokozódása egyaránt szerepelhet.

Természetesen gyakori az a kóroki mechanizmus is, amikor központi idegrendszeri vagy perifériás idegi károsodás miatt az anorectalis tartalom percipialása már súlyosan károsodott vagy teljességgel elégtelen.

A széklet-visszatartási elégtelenség leggyakoribb kórokai:

Trauma (szülési sérülés, sebészeti beavatkozás, baleseti sérülés, besugárzás).
Pudendalis neuropathia (elnyúló szülés, igen nagymérvű és időben elnyúló feszülést okozó kemény, nagy átmérőjű széklet ürítése, lesüllyedő gát, sérülés).
Neurológiai és pszichotikus kórképek (többszörös stroke, diabéeteses autonóm neuropathia, demencia, fejés gerincsérülés, neoplasma, pszichotikus megbetegedések, scleroderma és amyloidosis idegrendszeri következményei, sclerosis multiplex, degeneratív betegségek).
Colon irritable.
Gyulladásos bélbetegségek.
Congenitalis patológiás eltérések (spina bifida, myelomeningokele).
Prolapsus.
Székrekedés mellett (beszikkadt faecesrögök, gyógyszer-mellékhatás).

Az igényes kivizsgálás részei az anamnesztikus adatok és a fizikális rectalis vizsgálat leletének értékelésén túlmenően:

proctosigmoidoscopia,
defecographia,
anorectalis manometria,
gátizomzati idegélettani vizsgálatok,
endosonographia.

A fentieknek főleg esetleges műtéti beavatkozások eldöntésében, megtervezésében van szerepe.

Terápia

Amennyiben beszáradt székletdarabok mellett kifolyó híg széklet problémája áll fenn, az első teendő a székletdarabok eltávolítása a terminális bélszakaszból (ujjal vagy csapvízzel történő beöntésekkel).
Amikor sikerült megszüntetni a székletkijutás teljes akadályoztatását, napi egy-két olajos vagy ozmotikusan aktív, vagy csak csapvizes magasabb beöntésekkel kell kitisztítani a vastagbél további szakaszait is.
Amikor a colon kielégítő megtisztítást nyert már, a beteg bélműködését egy szabályosabb napi rendhez és kihívásokhoz kell szoktatni, mind a táplálkozási szokások, mind a székelési próbálkozások és ritmus tekintetében, hogy eredményesen gátolhassuk a többnyire együtt jelentkező székszorulási és székletincontinentia hajlamot.
A széklet túlzott hígulását rosdúsabb étrenddel, nehezebb esetekben gyógyszeresen kell megakadályozni, reggeli étkezés után esetleg glicerinkúppal segíthetjük a fix időben kialakítandó eredményes székelési próbálkozást.
Jól kollaboráló betegeknél biofeedback gyakorlatok egészíthetik ki a fentieket.
Rectalis prolapsus vagy más speciális kóresetekben végül műtét hozhat megoldást.

Szédülés, elesés

Krónikus fájdalom

Mozgászavar, mozgáskorlátozottság

Légszomj, fulladás

Székszorulás és széklet-visszatartási elégtelenség

Vizelet-visszatartási elégtelenség, vizelési nehézség

Alvási zavar, insomnia

Depresszió

Szellemi leépülés, elbutulás

Hallásromlás, fülzúgás

Nagyfokú látásromlás

Jelentősebb testsúlycsökkenés

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 722 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

"Az öregkort nem megérni, elviselni, művészet." (Goethe).

„A Geriátria tankönyv jelentős előrelépés időskorú betegeink ellátásának javításában, a megfelelő szakmai felkészülés biztosításában. Ajánlom ezt a munkát valamennyi beteg-ellátó orvoskollégám figyelmébe.” (Dr. Zöllei Magdolna)

Az időskorba való átmenet, az időskor iránti elmélyült szakmai elkötelezettségét számos jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos közleményén túlmenően vezetőségi tagként a Magyar Menopauza Társaság, majd a Magyar Geriátriai Társaság munkájában való részvétele is jelzi. Már több korábbi szakkönyv tapasztalt írója-szerkesztőjeként 2004-ben új feladatba vágott. Mintegy 30 vezető klinikus-oktatót és több tehetséges fiatal szakembert nyert meg egy korszerű ismeretanyagot és újszerű problémaorientált klinikai megközelítési rendszert is bemutató egyetemi geriátriai tankönyv-kézikönyv 17 szekcióba csoportosított 75 fejezetének megírásához. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2005 eleje már a könyv bemutatását és forgalomba kerülését jelenti. A könyvben megvalósultak az idős beteget gyógyító orvost szakmailag hatékonyan felkészítő és kiszolgáló korszerű szerkesztői elképzelések. Ezt jelzi a könyv egyik nagy tekintélyű lektorának, Tringer László professzor bírálatának indító mondata is: „Végre egy klinikai szempontokat előtérbe helyező geriátriai tárgyú kézikönyv!”

„A Semmelweis Egyetem vezető oktatóinak munkájával a Semmelweis Kiadó gondozásában ismét egy kitűnő könyv születetett. Az időskorúak egészségének eredményes védelme és betegségeik hatékony ellátása társadalmunk egyik igen fontos kihívása a jelenben és jövőben. Ajánlom ezért a korszerű ismeretanyagot, újszerű szemléletet adó Geriátria könyvet mind egyetemünk felsőéves hallgatóinak, mind különböző szakorvosok-nak készülő orvoskollégáink figyelmébe.” (Dr. Kopper László)

„A Geriátria (az időskor gyógyászata) könyv régi hiányt pótol. A kötet korszerű ismere-teket tartalmaz és eligazítást nyújt a mindennapos orvosi gyakorlatban is. Meggyőződés-sel javasolható belgyógyászoknak, geriátriai szakvizsgára készülőknek, családorvosoknak és a geriátria iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.” (Dr. Romics László)

„Bízom, hogy az alapellátásban egyre több családorvos kollégám teszi majd le a geriátria szakvizsgát, amihez végre Székács Béla egyetemi tanár szerkesztésében korszerű segítséget nyújtó egyetemi Geriátria tankönyv is rendelkezésre áll. Olyan teljesértékű könyv, amely nélkülözhetetlen az időskorúakat gyógyító-gondozó háziorvosi munkánkban.” (Dr. Balogh Sándor)

Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, 1967 óta a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik, melynek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoportját vezeti a geriátriai-belgyógyászati-rehabilitációs osztály élén. Geriáter, belgyógyász, neph-rologus, hypertonologus szakorvos, az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonia specialistája. Aktív szakmapolitikus, már az 1980-as évek második felében az Országos Belgyógyászati Intézet hypertonia-vese munkabizottságának titkára volt. Az 1990-es évek első felében a Belgyógyászati Szakmai Kollégium tagja, titkára, az egészségügyi finanszírozási reformbizottság tagja, napjainkban a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja. Az 1980-as évek második felétől több orvostudományi társaság, így a Magyar Nephrologiai Társaság, majd a Magyar Hypertonia Társaság vezetésében vett részt, az utóbbinak ma is a továbbképzésért, minősítésért felelős alelnöke.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekacs-geriatria//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero