Az iménti 1. táblázat a tanulmány felépítését a következő módon határozza meg. Ebben a szakaszban áttekintjük azt az esetet, amikor Nmat KEJ igéből képzett főnév (M4), elhatárolódva attól az esettől, amikor igéből képzett Ás-főnév ugyan, de az igei bemenet által jelölt eseményt nem jeleníti meg az eredeti komplexitásában, csak egyszerű eseményt vagy eredményt jelöl (Laczkó 2000). Külön alpontot kap az a két eset, ahol XPdep birtokos (2.1.), vagyis elnyeri a főnévi fej által biztosítható centrális grammatikai funkciót (M2, F2), illetve nem birtokos (2.2.). Az XPdep bővítménynek a komplex DPmat kifejezésből való kiszakíthatósága mindkét esetben vizsgálat tárgyát képezi (F5). A hatókörijelentés-képzés természetéről akkor kapunk átfogó képet, ha Nmat több bővítményének a viselkedését egyszerre figyeljük meg (F3), ezért erre önálló pontot szánunk (2.3.), amelyben DPmat különféle összetevőinek a kiolvasási szabályait is számba vesszük (F2, F4). A 3. és a 4. szakaszban hasonló felépítést követünk annak áttekintése során, hogy milyen hatóköri lehetőségek merülnek fel akkor, ha Nmat közönséges főnév, illetve vonzatstruktúrával bíró nem igéből képzett főnév, miközben XPdep birtokos is lehet, meg nem birtokos is.