Hegedűs Veronika (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
›
Társas interakciót jelentő nominalizációs szerkezetek kísérletes vizsgálata • An experimental study of nominalization constructions referring to social interactions
›
7. Az eredmények értelmezése
›
7.4. A plauzibilitási hatás a társas interakció típusától függ

7.4. A plauzibilitási hatás a társas interakció típusától függ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes módon a plauzibilitás hatását erősebben érvényesítő input-modalitás (a kép vagy a mondat) kiválasztódása a releváns társas interakció jegyeitől függött: az (i) és (ii) interakcióosztályok mellett az implauzibilis képi input volt ilyen, a (iii)–(vi) interakcióosztályok mellett pedig az implauzibilis mondat input.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A verbális nyelvi input esetében a részt vevő személyeknek magát az esemény nevét és a szereplők nevét nem kellett azonosítaniuk, mivel ezeket tartalmazta a mondat-input és megismételte a két, kiválasztásra kínált nominalizáció. Itt csak a szerepek kiosztását kellett eldönteniük, ami a mondatban detektált formatívumok (esetragok) révén rapid módon elvégezhető. A mondat-inputok plauzibilitásának változása az interpretálás rugalmasságát kívánta, ami a mindennapi nyelvhasználatban elég gyakori, például az ironikus, humoros események konstruálásában („Nehogy a nyúl vigye a puskát!”, „Józsi álla találkozott Ödön öklével” stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizuális input (képek) feldolgozása viszont nagyon specifikus módon történhetett. Ha önmagukban tekintjük az egyes tusrajzokat, akkor nem feltétlenül egyetlen esemény példánya képének, hanem többféle, különböző események ábrázolatának is vélhetjük őket, emlékrendszereink, tapasztalatunk, tudásunk függvényében. Viszont a képernyőn a képek jobb alsó sarkában mindig ott volt a verbális nyelvi feladat: válasszon a kép tartalmára vonatkozó két nominalizációs szerkezet közül. A metanyelvi funkcióban használt nominalizáció mindig megadta magának az eseménynek a nevét (pl. itatás). Ez új információ volt vizuális input tekintetében (szemben a mondat-inputokkal), nem pedig ismétlése valaminek. Ugyancsak hozzáadott, új információ volt az is, hogy mi a szereplők neve (pl. pincér, turista). A képi inputban ez sem szerepelhetett. Mindezek feldolgozása után kellett a résztvevők aktuális szerepét eldönteni (pl. ki itat kit?). Voltak erre vizuális fogódzók és ott volt a kiválasztásra kínált nominalizációk jelentése. A döntéshez kódváltások vezettek a vizuális feldolgozástól a nyelvi jelentésre. Ez volt a komplexebb út.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha az input interakció tartalma az együttműködés, kapcsolatba lépés volt, akkor az implauzibilis változat megnevezésére, opcióként, a cselekvő birtokost tartalmazó nominalizációt alkalmazták a mondatok és a képek mellett is, de a képeknél mutattak jóval nagyobb érzékenységet arra, hogy az esemény a Cselekvő szempontjából lehet implauzibilis, abból a szempontból, hogy aktuálisan ki teszi azt. Ez annak is tulajdonítható, hogy a képeken többször ábrázolva voltak az aktivitás eszközei, míg a mondat-inputban ritkán fordultak elő, például: ajtókinyitással segíti, csokival ajándékozza, tánccal vidítja stb.). Viszont a képeken az eseménypéldány tekintetében releváns eszközök mindig ábrázolva voltak, a fentieken túl például, hogy sztetoszkóppal vizsgál a doktornő, hogyan táplál a szakács, miképpen szórakoztat a bohóc, mikrofon a faggató szereplő kezében, kézmozdulatával akadályoz a testőr, kézmozdulattal áld a pap stb. Vegyük észre, ezek a kép számára szinte szükségszerűek, szemben a mondatokkal. (Pl. A nő éppen leszúrja a férfit mondat által referált tényállás pontos képi megfelelője aligha lehetséges valamilyen eszköznek, pl. tőrnek a hozzáadása nélkül.) Az eszközöket a Cselekvő szereplő alkalmazza, és miután a képeken az eszközök szükségképpen láthatók, a helyszínekkel együtt, mindezek motiválják a képi input melletti, erősebb implauzibilitási hatást a Cselekvő szempontjából implauzibilis események képeire.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Érintett szereplő alávetettsége, jegyeinek, tulajdonságainak különféle függései a Cselekvő aktivitásától jegyeket tartalmazó társas interakciók eseteiben a személyek dominánsan az Érintett-alapú szemléletet alkalmazták. Ez abban nyilvánult meg, hogy az implauzibilis esemény megnevezésére az Érintett birtokost tartalmazó nominalizációt preferálták a mondatok mellett is, és a képek mellett is. De a mondat-input mellett nagyobb érzékenységet mutattak arra, hogy az esemény az Érintett tekintetében lehet implauzibilis, attól, hogy aktuálisan kit érint, kire vonatkozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen nem várható el a mondat-inputra és a képi inputra adott válaszmintázatok azonossága. De látható, hogy az interakcióosztályok szerint a kétféle mondat-inputra és a kétféle képi inputra adott válaszmintázatok alakulása nagyon is hasonló volt. Amikor a kétféle (plauzibilis és implauzibilis) mondatkontextus mellett, az összes válaszon belül, csökkent a Cselekvő-szemléletű válaszok aránya, akkor a kétféle (plauzibilis és implauzibilis) képi input mellett is csökkent. A válaszmintázatok komponensei együtt mozogtak. Különösen jól látható ez, ha összevetjük egymással a kapcsolatba lépés, együttműködés válaszmintázatát és az állapotváltozás/státuszváltozás okozása, illetve az aktivitás okozása, mozgás okozása válaszmintázatait, mint a kooperativitás tekintetében talált skála „szélső” fokait. Azért „szélső fokok”, mert ezeknél találjuk a relatíve legmagasabb, illetve a legalacsonyabb Cselevő-szemléletű válaszarányokat mind a mondat-inputokra, mind pedig a képi inputokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizuális modalitásban is jelen van az általános kognitív flexibilitás, de a nyelvihez képest bonyolultabb módon. Az implauzibilis kép feldolgozása megkívánja a vizuális rendszer által a plauzibilis eseményekre vonatkozóan szolgáltatott, automatikus, rapid kezdeti elköteleződések kognitív újrainterpretálását, egy felülről-lefelé (top-down) menő kognitív újraértelmezést (Hafri et al. 2018).
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave