Hegedűs Veronika (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
›
Igei és hibrid szerkezetek Grohmann-ciklusai és ‑tartományai a magyarban • Grohmannian cycles and domains of verbal and hybrid constructions in Hungarian
›
4. Ciklusokon át

4. Ciklusokon át

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E szakaszban a szófajváltó képzéssel keletkező fej körül kiépülő csoport szintaktikai szerkezetére teszünk javaslatot. Mint azt az F6 pontban megfogalmaztuk, a bemeneti szófajra jellemző Grohmann-ciklust ötvözni kell a kimenetire jellemző Grohmann-ciklussal, figyelembe véve, hogy nyelvről nyelvre, sőt egy nyelven belül is hibrid szófajról hibrid szófajra változik (l. Farkas–Szabó–Alberti, jelen kötet), hogy a két érintett Grohmann-ciklus milyen kiépültségű (M4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5. ábrán egy főnévi igenév csoportját elemezzük (A falnak a létrát is neki fogom dönteni mondatban), ami ráadásul a fog segédige vonzataként morfológiai értelemben „átadja” a bemeneti ige két vonzatát a segédigének, hiszen a fogom ragozása az egyik vonzat E/1 jegyének és a másik vonzat határozottsági jegyének köszönhető. A thematikus karakterüket a bemeneti ige körül kiépülő eseményszerkezetben (a ΘVdőlΔ-ban) nyerő szereplők tehát nem az ehhez tartozó ΦΔ-ban nyerik el morfológiai karakterüket, hanem a segédigéhez tartozó ΦΔ-ban (F0’).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. Mondatelemzés: A falnak a létrát is neki fogom dönteni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. szakaszban felvázolt Grohmann-féle „se túl kicsi, se túl nagy” mozgatásokkal mindez az (5a-b) sorokban bemutatott módon bonyolódhat le, azaz közbe kell iktatni a főnévi Grohmann-ciklus ΦΔ-át is. A tárgy pedig egészen a segédigéhez tartozó kvantorpozícióig mozog fel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemeneti ige Végpont karakterű vonzata (DPf) szintén a segédige operátorzónájában olvasódik ki, viszont – mivel nincsen morfológiai kapcsolata a segédigével – az (5c) pontban bemutatott Grohmann-mozgások révén nyerheti el e kiolvasási helyet, azaz a ciklusugrásokat (F0’) ΩΔ tartományokon keresztül teheti meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejek szófaji és egyedi sajátosságaiból a hozzájuk tartozó ciklusok sajátosan részleges kiépülése következik (ennek pontos részleteit tisztázni évtizedes kutatási feladattömeget nyújt). A beágyazott igének nincsen például TenseP rétege, hiszen a magyarban a főnévi igenév nem fejez ki időt.1 Főnévhez és segédigéhez pedig nem tartozik thematikus tartomány; az ilyen típusú elemek a „másutt” eseményszerkezeti szerepet nyerő bővítményeknek tudnak Φ- és Ω-karaktert biztosítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Terjedelmi okokból kifolyólag vázlatosan ismertetjük az aspektussal kapcsolatos elemzéseket. A létradöntögetés eredményállapotát megnevező AdvPn (neki a falnak, a vP részét képező V’-ban bázisgenerálódva) fejnyi maradványként lép a bemeneti ige Spec,AspP pozíciójába, majd onnan az ennek megfelelő Spec,PredP pozícióba (l. 5. szakasz) a főnévi ciklusban (5d), hiszen a dönteni főnévi igenév előtt marad.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gondolhatná valaki a szórend alapján, hogy innen (a Spec,PredP-ből) továbbmegy az AdvPn-maradvány a segédigéhez tartozó Spec,AspP-be, de így nem kapnánk magyarázatot a Hajnalodni fog típusú mondatok szórendjére. A fog „aspektualizálója” a vonzata maga (Alberti 2004), ami részlegesen – kiegészítő megoszlásban – olvasódik ki (F5) a bázisgenerált és a ΦVfogΔ-beli helyén (5e).
 
1 Felveti a tanulmány egyik bírálója, hogy a szám-személy egyezést az igei tartományban a Tense-szel szokták összehozni; és bár az adott mondatban a hiányzó Tense-szel együtt a főnévi igenéven sincsen ragozás, más esetekben éppenséggel lehet (pl. Haza kellett mennünk). Az Extended Projection Principle témakörére céloz a bíráló; amelynek a Doner-féle (2018) globális perspektívából szemlélve bontakozik ki a háttere. Az EPP hátterében a Grohmann-féle ΦΔ tartomány „igazi természetének” a kérdése áll; bár évtizedekig úgy tűnt, hogy a morfológiai tényezőkért felelős ez a tartomány, valójában elsődlegesen pragmatikai jellemzők beállításáért felelős. Konkrétan azért felelős, hogy a ΘΔ révén előhívott eseményszerkezet hozzákapcsolódjon egy aktuális szituációhoz annak olyan meghatározó paraméterei mentén, mint az én és a te (azaz a beszédrésztvevők), valamint az itt és a most, továbbá a szövegekben ezekhez képest kijelölődő ott és akkor (amelyek pontos eseményszerkezeti illeszkedése felelős az aspektusért is, túl a múlt/jelen/jövő időreláción). Az igei tartományban tehát ez az általános pragmatikai illesztés magyarázza a centrális szereplők meghatározásában fontos szerepet játszó szám-személy jegyek és az időparaméter beállításáért felelős időjel sok nyelvben kötelező együttjárását, nem valamiféle – minden szerkezeti szinten kötelező –szintaktikai univerzálé.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave