Hegedűs Veronika (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
›
Argumentumok a szintaxisban és a lexikonban • Arguments in syntax and in the lexicon
›
3. Szemantikailag motivált szintaktikai argumentumok
›
3.3. A szemantikai szerepek és a lexikai-szemantikai reprezentáció

3.3. A szemantikai szerepek és a lexikai-szemantikai reprezentáció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szemantikai (más néven: thematikus) szerepek azokra a szerepekre utalnak, amelyeket az ige által jelölt esemény résztvevői játszanak. A megközelítések azonban jelentősen különböznek aszerint, ahogyan az egyes szerepeket definiálják, amilyen szerepeket a szerepek tárháza tartalmaz, valamint amilyen szerepeket bizonyos, nehezen azonosítható szerepekkel bíró igékhez hozzárendelnek (l. többek között: Bierwisch 2006; Davies 2011; Levin 2014; Levin–Rappaport Hovav 2005). Általában véve, a szemantikai szerepek igékhez való hozzárendelése az egyik kutatási főirányban szemantikai szerepek függetlenül stipulált listájának formájában történik, míg a másikban a szemantikai szerepek az igék dekompozíciós lexikai-szemantikai reprezentációjából erednek, azaz definiálhatók az olyan elemi predikátumok, mint pl. CSELEKSZIK, HASZNÁL, OKOZ, MOZOG, VAN, argumentumpozícióinak terminusaiban (vö. Bierwisch 2006; Levin–Rappaport Hovav 2005). Következésképpen nemcsak a szemantikai argumentumok, hanem az általuk játszott szemantikai szerepek is megállapíthatók a megfelelő lexikai-szemantikai reprezentációk alapján.1 Ahogy a szemantikai argumentumokról fentebb már megjegyeztük, ilyen módon a szemantikai szerepek ugyancsak epifenomenális jellegűek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben – a második főiránynak megfelelően – azt mutatom be, hogyan lehet egyes szemantikai szerepeket azonosítani a jelentésfelbontás útján létrejött lexikai reprezentációk alapján. Vegyük először az OKOZ komponenst, amelyről azt feltételezték (Pinker 1989, 73; Goldberg 1995, 165), hogy egy ágensi argumentummal kombinálódik. Azonban amint a vág (28b)-beli és itt (35)-ként megismételt reprezentációja mutatja, az OKOZ első argumentuma, nevezetesen az okozó tényező nem egyszerűen csupán az ágens:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(35)
[[[x CSELEKSZIK] : [x HASZNÁL z]] OKOZ [[VÁLIK [y nem EGÉSZ]]].
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állapotváltozást ténylegesen bizonyos események okozzák, (35) esetében nevezetesen az x cselekvése és a z használata x által. Tehát az ágens a CSELEKSZIK első argumentumaként (vö. Bierwisch 2006) és a HASZNÁL első argumentumaként azonosítható, amelyek a denotáció szempontjából ugyanarra az entitásra vonatkoznak és ugyanazzal az x változóval ábrázolhatók. A HASZNÁL második argumentuma pedig az eszköz szerep hordozója lesz. Most már számot tudunk adni arról, hogy honnan erednek az alábbi (36) példában előforduló ágens és eszköz szemantikai szerepek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(36)
Péter egy zsebkéssel vágja a kartonpapírt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De mi a helyzet a (37)-tel, ahol az eszköz–alany váltakozást láthatjuk, amikor is az eszköz szerepű összetevő az alanyi pozícióban jelenik meg (vö. Bibok 2017, 107–110)?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(37)
A zsebkés vágja a kartonpapírt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a (37)-ben nincs olyan entitás megnevezve, aki cselekvést hajtana végre, az állapotváltozás előidézését a vágás eszközeként fellépő tárgynak tulajdoníthatjuk. Ennélfogva a (35)-beli CSELEKSZIK és HASZNÁL komponensek nem tűnnek relevánsnak a (37)-beli vág ábrázolása számára. Mindazonáltal ahelyett, hogy egy külön reprezentációt feltételeznénk, a vág mindkét előfordulását megragadhatjuk egyetlen alulspecifikált reprezentációval, amelyben a (35)-nek a fakultatív fragmentuma, amely nem releváns a (37) esetében, kerek zárójelek között helyezkedik el. Vö.:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(38)
[([[x CSELEKSZIK] : [x HASZNÁL) z (]]) OKOZ [[VÁLIK [y nem EGÉSZ]]],
ahol a kerek zárójelek az opcionalitást jelölik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá fontos felismernünk, hogy a z változó valahogyan mégiscsak kapcsolódik (38)-ban a HASZNÁL predikátumhoz. Az alulspecifikált lexikai-szemantikai reprezentáció implicit módon biztosítja a HASZNÁL és következésképpen a CSELEKSZIK predikátumokat a vág második – (37)-beli – előfordulása számára. Mindez teljes összhangban van a világtudásunkkal, amelynek alapján tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy nem egy eszköz szerepű tárgy önmagában okozza az állapotváltozást, hanem egy olyan esemény, amely valakinek a cselekvéséből és az eszközhasználatából áll.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két következtetést is levonhatunk a fentebbi fejtegetésből. Először, nem egyedül egy entitás, hanem egy vagy több esemény az, amit az OKOZ felvesz első argumentumaként. Az egyetlen eset, amikor az OKOZ predikátum egy entitást, ill. a helyette álló változót veszi maga mellé első argumentumul, a természeti erő szerepű résztvevő, amelyet Goldberg (1995, 165) is megemlít – az ágensen kívül – mint okozót. Másodszor, ahhoz, hogy eszköz szemantikai szerepről beszélhessünk, mindenképpen szükséges, hogy az argumentum az – akár csak implicit – HASZNÁL predikátum második argumentuma legyen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miután megmutattuk, hogy hogyan kapcsolódnak az ágens, eszköz és természeti erő szemantikai szerepei a CSELEKSZIK, HASZNÁL és OKOZ komponensekhez, fontos még kitérni arra a kérdésre, hogy milyen következménnyel jár a CSELEKSZIK-nek a reprezentációból való hiánya. Hasonlítsuk össze (39a)-t, amely nem más, mint a megismételt (33), és (39b)-t.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(39)
a.
A váza az asztalon áll.
b.
Péter egész nap a sarokban állt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eltérően a (39a)-beli alanyesetű kifejezés referensétől, Péter erőkifejtést tett, hogy a szándékolt térbeli helyzetben maradhasson. Ezért az [x CSELEKSZIK] formulát bele kell építeni az áll (38)-beli reprezentációjába. Ha ezt mint fakultatív részt kerek zárójelek között szerepeltetjük, akkor az áll (39)-beli mindkét előfordulását egyetlen alulspecifikált ábrázolással képesek vagyunk kezelni. Ez a lexikai-szemantikai reprezentáció így néz ki (vö. Bibok 2010, 292):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(40)
[([x CSELEKSZIK] :) [[x VANp] : [x LOC α v LOC]]],
ahol p = a specifikus térbeli pozíció és a kerek zárójelek az opcionalitást jelölik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (39)-beli alanyi kifejezések szemantikai szerepeit illetően azt mondhatjuk, hogy, egyrészt, a CSELEKSZIK együtt jár az ágenssel, másrészt pedig a VAN argumentuma egy olyan nem mozgó entitás, amelyet térbeli elhelyezkedés jellemez. Egy mozgó entitásnak és egy tulajdonság hordozójának is ugyanazt a szereptípust szokták tulajdonítani, amelyet a VAN argumentuma játszik. A szemantikaiszerep-listát feltételező megközelítésekben a szóban forgó szerepet általában témának hívják.2 Azon kívül, hogy a téma szerep sokféle igével fordul elő, problémák adódnak még a patiens szereptől való nem következetes terminológiai megkülönböztetésből (vö. Levin–Rappaport Hovav 2005, 48–49). Ugyanakkor a szemantikai szerepek lexikai-szemantikai reprezentáción alapuló koncepciója számára az áll (39)-beli kétféle szemantikai szerepű alannyal való használatának a magyarázata nem függ az említett nehézségektől. Ráadásul a kétféle szereplehetőséggel természetes módon vethetünk számot az alulspecifikált (40)-beli reprezentáció egyetlen komponensének, nevezetesen a CSELEKSZIK-nek az opcionalitását figyelembe véve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonlóképpen kezelhető – mind ’mozgásmód’, mind ’haladó mozgás’ jelentésükben – a MOZOG komponenst tartalmazó igék, mint például a (34)-beli úszik alanyának kétféle szerepe. Vö. a (41)-ként megismételt (34)-et (42)-vel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(41)
a.
A labda a folyóban úszik.
b.
A labda a barlangba úszik.
(42)
a.
Péter a folyóban úszik.
b.
Péter a barlangba úszik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sőt mi több, nemcsak az alany kétféle szerepét, hanem a lokatív3 és a direkcionális argumentumok váltakozását is ábrázolhatjuk egyetlen – aluspecifikált – reprezentációban (vö. Bibok 2010, 282):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(43)
a.
’(X cselekszik, mégpedig úgy, hogy)
X egy meghatározott módon mozog, mégpedig úgy, hogy X helye
(amely egy ösvény végpontja)
α viszonyban van a V vonatkoztatási tárgy helyével’;
b.
[([x CSELEKSZIK] :) [[x MOZOGm] : [(FIN) [x LOC] α v LOC]]],
ahol m = a specifikus mozgásmód és a kerek zárójelek az opcionalitást jelölik.
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (43) révén tehát nem kell négy különböző jelentéssel, ill. lexikai tétellel számolnunk az úszik esetében. A (43)-nak további előnyös tulajdonsága még, hogy az ige (41a–b)-beli és (42a–b)-beli előfordulásai közötti összefüggéseket explicit módon képes megmutatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az áll és az úszik igék kettős szerepkiosztásáról mondottaknak az igék tágabb körére vonatkozóan is van relevanciája. Az ún. nem ergatív és nem akkuzatív igék szemantikai különbsége, amelyet az alanyok ágens és téma szerepével hoznak kapcsolatba (vö. többek között: Alberti 1996; Halm 2012; Rákosi 2004), a fentiek szerint világosan kifejeződik a kérdéses igék lexikai-szemantikai reprezentációjában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegezzük a 3. pont fejtegetéseit! Az ige által jelölt eseménynek mint olyannak az azonosításához szükséges résztvevőket változók formájában meg kell adni a lexikai-szemantikai reprezentációban. Ez a reprezentáció pedig logikai szempontból nem más, mint egy predikátum, amely maga is elemibb predikátumokból épül fel. Így az ige szemantikai argumentumait tkp. a reprezentáció bizonyos fragmentumai definiálják. De nemcsak a szemantikai argumentumok származtathatók a dekompozíciós jelentésábrázolásból, hanem azok a szerepek is, amelyeket az argumentumok játszanak az igével megnevezhető esemény szerkezetében.
 
1 A szemantikaiszerep-lista, valamint a szemantikai szerepek szintaktikai realizációjának általánosításaként megfogalmazott prominenciamegőrző thematikus hierarchiák és az ekvivalensosztály-megőrző Egységes Thematikusszerep-hozzárendelési Hipotézis elleni érvekre l. Bierwisch (2006); Levin (2014); Levin–Rappaport Hovav (2005); Progovac (2015).
2 A szemantikai szerepek Komlósy (2015, 328) általi felsorolásában Jellemzett a neve.
3 Azokra az érvekre vonatkozóan, hogy a mozgásmód igéi a hagyományos nézettől eltérően nem egy-, hanem kétargumentumúak, azaz van egy lokatív argumentumuk is, l. Bibok (2010, 280–281).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave