2.2. Morfoszintaktikai jellemzők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az alpontban a 2. táblázat egyes típusainak a morfoszintaktikai jellemzőit fogom bemutatni, megvizsgálva, hogy a szerkezettagok ugyanazt az esetragot viselik-e, a többes szám jele melyik szerkezettagon jelenik meg, a mátrixmondat igéjét a két főnévi kifejezést tartalmazó szerkezet melyik elemével egyeztetjük, milyen anaforikus viszonyok fedezhetők fel a vizsgált szerkezetet tartalmazó mondatokban, illetve kontextusban, valamint elhagyható-e valamelyik szerkezettag.
 
 
2.2.1. Esetragok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha megfigyeljük a szoros értelmező alá besorolt különféle altípusokat, láthatjuk, hogy csak a [3]-as típusban viselik a szerkezettagok ugyanazt az esetragot (21a), míg a többi típusban csak a második elemen jelenik meg esetrag (21b–g).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(21)
a.
Miltiadészt a hadvezért sokkal többen ismerik, mint Miltiadészt a pápát.
b.
A hadvezér Miltiadészt sokkal többen ismerik, mint a pápa Miltiadészt.
c.
A legtöbb gyerek ismeri az applikáció szót.
d.
A Duna folyón tartom az esküvőmet.
e.
János szomszédomat mindenki kedveli.
f.
Az orvos barátommal ritkán tudok találkozni.
g.
Fried professzortól mindenki fél.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a (21b–g) példákban egyértelműen a második szerkezettag a fej, ami arra utal, hogy ezekben az altípusokban premodifikáció történik, addig a (21a) esetében nem lehet eldönteni az esetragok megjelenése alapján, hogy a szerkezettagok milyen viszonyban állnak egymással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megjegyezni, hogy a magyar nyelvben a hátravetett jelzői értelmező (22a,b) és a laza értelmező (22c,d) mindig ugyanazt az esetragot viseli, mint a szerkezet első tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(22)
a.
A szekrényből, a régiből, vettem ki ezt a ruhát.
b.
A késsel, a legélesebbel, sem tudtam elvágni a virág szárát.
c.
Meghívtam Annát, a fodrászomat.
d.
Péter nem akart játszani Annával, a legkisebb húgával.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felmerülhet a kérdés, hogy a magyar nyelvben az értelmezős szerkezet jellemezhető-e oly módon, hogy mindkét szerkezettagnak ugyanazt az esetragot kell viselnie, vagy a szoros értelmezőkre – a [3]-as altípus kivételével – nem érvényes ez a megszorítás. A 2.1. részben láthattuk, hogy a [3]-as típus kivételével a szoros értelmező altípusai nem tesznek eleget az értelmező fogalmának, hiszen az első szerkezettag módosítja a másodikat, így ha ezeket kizárjuk a valódi szoros értelmezők köréből, akkor levonhatjuk azt a konklúziót, hogy a szerkezettagoknak minden értelmezős konstrukcióban ugyanazt az esetragot kell viselniük.
 
 
2.2.2. Többes szám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Van egy másik fontos különbség a Petőfi a költő és a költő Petőfi típusú szerkezetek között: csak az utóbbi tehető többes számba (23a,b). Van azonban egy kivételes eset, amikor a [3]-as altípus is többes számba tehető: ha koordinált tulajdonneveket tartalmaz a szerkezet, a többes szám jele a második szerkezettagon fog megjelenni (23c).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(23)
a.
*Bachok a zeneszerzők ismertebbek Bachnál a nyelvésznél.
b.
A zeneszerző Bachok ismertebbek a nyelvész Bachnál.
c.
Petőfi és Kosztolányi a költők közelebb állnak hozzám, mint Petőfi a katona és Kosztolányi az író.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A példák alapján látható, hogy az [1a] típusban a szerkezettagok között nincs egyeztetés a többes számot illetően: a többes szám jele csak a második szerkezettagon jelenik meg (23b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A többes szám jelét a többi altípus is viselheti, de kizárólag csak a második szerkezettag (24).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
a.
A karantén és koronavírus szavak mostanában túl gyakran hangzanak el.
b.
A Grimm testvérek meséit minden kisgyerek ismeri.
c.
A Kovács nagyszüleim sajnos nagyon messze élnek.
d.
Az ügyvéd barátaim mindig ellátnak tanácsokkal.
e.
Kalifornia és Texas államoknak a legnagyobb a népessége az USA-ban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (24)-beli példák megint csak arra utalnak, hogy ezekben az altípusokban alárendelő viszony van a szerkezettagok között, és a második elem a szerkezet feje.
 
 
2.2.3. Az ige egyeztetése a szoros értelmezővel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szoros értelmező alany, illetve tárgy szerepét betöltve egyeztetést vált ki a mátrixmondat igéjén. A szoros értelmező szerkezeti elemzéséhez fontos azon kérdés vizsgálata, hogy eltérő számú, illetve eltérő határozottságú szerkezettagok esetén vajon melyik elemmel történik az ige egyeztetése. Az alábbi példák azt mutatják, hogy alanyi szerepben megjelenő, eltérő számú szerkezettagokat tartalmazó szoros értelmező esetén az igén többes számú személyrag jelenik meg, vagyis az értelmezős konstrukció második elemével történik az ige egyeztetése (25), amit nem befolyásol az a tényező, hogy a szoros értelmező pre- vagy posztverbális pozícióban található.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)
a.
A zeneszerző Bachok ismertebbek a nyelvész Bachnál.
b.
A karantén és koronavírus szavak mostanában túl gyakran hangzanak / *hangzik el.
b’.
Mostanában túl gyakran hangzanak / *hangzik el a karantén és koronavírus szavak.
c.
A Brontё nővérek fiatalon haltak meg.
c’.
Úgy tudom, hogy fiatalon haltak meg a Brontё nővérek.
d.
A Kovács nagyszüleim meghaltak tavaly, de a Szabó nagymama még él.
d’.
Sajnos tavaly meghaltak a Kovács nagyszüleim, de a Szabó nagymama még él.
e.
Az ügyvéd barátaim jól keresnek.
f.
Zeusz és Apollón az istenek sokkal barátságosabbnak tűnnek, mint Zeusz és Apollón a kutyák.
g.
Kalifornia és Texas államok vezetik / *vezeti a listát a népesség számát tekintve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (25b,b’,f,g) példákban az egyes számú koordinált elemek preverbális pozícióban egyes és többes számú egyeztetést (Anna és Péter megérkezett / megérkeztek), míg posztverbális pozícióban egyes számú egyeztetést (megérkezett / *megérkeztek Anna és Péter) válthatnának ki É. Kiss (2012) alapján, de a példákból egyértelműen látszik, hogy nem a koordinált szerkezettagok, hanem a második elem irányítja az igével való egyeztetést. Következésképpen újra elmondható a (25)-beli példák alapján, hogy a legtöbb altípusban a második szerkezettag tűnik a szintaktikai fejnek, irányítva az igével való egyeztetést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált altípusok közül csak a [2b]-ben és a [4]-esben lehetséges, hogy megnézzük, mivel történik a mátrix ige egyeztetése eltérő határozottságú szerkezettagok esetében. Az eddigi eredmények alapján hasonló viselkedést várhatnánk a két altípus esetében, de a példák azt mutatják, hogy a két típus ebben a vonatkozásban eltér egymástól. A [2b] típusban az igét a második elemmel kell egyeztetni, akár preverbális, akár posztverbális pozícióban jelenik meg a szoros értelmezős szerkezet (26a,a’). A (26a,a’) példákból azt is láthatjuk, hogy határozott ragozást vált ki a szerkezet második eleme, mivel birtokos kifejezésként határozott főnévi csoportként viselkedik az igével való egyeztetéskor.1 A [4]-es típus esetében azonban az első szerkezettag (tulajdonnév lévén határozott főnévi csoportként) váltja ki a határozott tárgyas ragozást a mátrix igén, és nem a határozatlan ragozást előidéző puszta főnév (26b,b’).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)
a.
Egy színész barátomat is meghívom a találkozóra.
a’.
Meghívom egy színész barátomat is a találkozóra.
b.
Péter Rúzsa Magdi énekesnőt is meghívta / *meghívott.
b’.
Péter meghívta / *meghívott Rúzsa Magdi énekesnőt is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdés vizsgálata a [3]-as típusú szoros értelmező esetében lenne igazán érdekes, amelyben azonban nem lehetséges, hogy a szerkezettagok eltérő számúak vagy határozottságúak legyenek.
 
 
2.2.4. Anaforikus viszonyok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes a vizsgált szerkezeteket olyan mondatba vagy kontextusba helyezni, amely anaforikus2 névmást is tartalmaz, mivel ezáltal feltárhatjuk a szerkezettagok referenciális viszonyát a konstrukción belül. Az [1a], [1c], [2b] és [4]-es típusokban az anaforikus névmás csak az egész szerkezettel koreferens elemként interpretálható (27).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(27)
a.
A: [A nyelvész Bachot]i ismered?
B: [Róla]i nem hallottam, csak a zeneszerzőről.
b.
[A Grimm testvérek]i nagyon népszerűek, sok híres népmesét köszönhetünk [nekik]i.
b’.
[Az egyik Brontё nővér]i férjhez ment. Ezt kevesen tudják [róla]i.
c.
[Az ügyvéd szomszédom]i nagyon gazdag, ezért mindenki irigyli [őt]i.
d.
Beszélnem kell [Kovács professzorral]i, pedig nagyon félek [tőle]i.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az [1b] típusban a kontextustól függően az anafora utalhat az egész szerkezetre vagy az egyik szerkezettagra (28).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(28)
a.
Az elnök nem akarja kimondani [a válság szót]i, pedig az újságírók minden nap leírják [azt]i.
b.
Az elnök nem használja a [válság]i szót, pedig a gazdasági elemzők [annak]i tartják a helyzetet.
c.
Az elnök nem akarja használni a válság [szót]i, de nem ismer [olyat e]i, amely megfelelőbb lenne.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A [3]-as típusban az anafora antecedense lehet az egész szerkezet vagy a második elem. A (29)-es példák kétértelműek abban az értelemben, hogy a névmás az egész szerkezettel vagy csak a második elemmel koreferens.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(29)
a.
[Petőfi [a nyelvész]j]i lesz ma a vendégünk. [Őt]i/j kevesebben ismerik, mint Petőfit a költőt.
b.
A: Az előadás [Miltiadészról [a hadvezérről]j]i fog szólni?
B: Nem [róla]i/j /[arról]j, hanem a pápa Miltiadészról.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A [2a] típusban a névmás utalhat az egész szerkezetre vagy a szerkezettagok egyikére, a kontextustól függ, hogy mi lesz a névmás antecedense. A (30a) példában a János barátom áll kontrasztban a Péter barátommal, ezért a névmás antecedense az első elem (vagy az egész szerkezet) lesz. A (30b) példában a János barátom a János öcsémmel van kontrasztba állítva, így az anafora antecedense úgy interpretálható, hogy a második szerkezettaggal vagy az egész szerkezettel koreferens.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30)
[[János]i [barátom]j]k meglátogatott.
a.
[Őt]i/k jobban kedvelem Péter barátomnál.
b.
[Őt]j/k jobban kedvelem János öcsémnél.
 
 
2.2.5. Elhagyhatóság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált szerkezetek egyik elemének elhagyása grammatikus mondatot eredményezhet a szintaxis és a szemantika szintjén, de a pragmatika szintjén már sérülni fog a mondat elfogadhatósága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Először vizsgáljuk meg, hogy a [3]-as típusú szoros értelmezőt tartalmazó mondattal mi történik valamely szerkezettag elhagyása esetén. A (31)-es példa azt illusztrálja, hogy bármely szerkezettag elhagyható, a mondat továbbra is grammatikus marad. Ugyanakkor, ha a mondat kontrasztív szembeállítást tartalmaz (32a), a második szerkezettag elhagyása szemantikailag elfogadhatatlan mondatot eredményez (32c).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(31)
a.
Az előadás Miltiadészról a hadvezérről fog szólni.
b.
Az előadás a hadvezérről fog szólni.
c.
Az előadás Miltiadészról fog szólni.
(32)
a.
Miltiadész a hadvezér híresebb Miltiadésznál a pápánál.
b.
A hadvezér híresebb a pápánál.
c.
#Miltiadész híresebb Miltiadésznál.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha a (31, 32) példákban az első elem elhagyása szintaktikailag és szemantikailag nem eredményez agrammatikus mondatot, ez nem jelenti azt, hogy (31b, 32b) továbbra is elfogadható marad az eredeti kontextusban. A (31a, 32a) példákat használhatjuk a diskurzus bevezetéseként, míg a (31b, 32b)-t nem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A többi altípus az elhagyhatóság terén is eltérést mutat a [3]-as típusú szoros értelmezőtől, ugyanis esetükben csak az első szerkezettag hagyható el a mondat grammatikusságának megsértése nélkül, mivel a második elem viseli az esetragot (33).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(33)
a.
A nyelvész Bachról még nem hallottam.
a’.
*A nyelvész még nem hallottam. / Bachról még nem hallottam.
b.
A karantén szótól mindenkit a hideg ráz.
b’.
*A karantén mindenkit a hideg ráz. / A szótól mindenkit a hideg ráz.
c.
A Grimm testvérek számos mesét írtak.
c’.
*A Grimm számos mesét írtak. / A testvérek számos mesét írtak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meg kell jegyezni, hogy a (33b,c) példákban az első elem elhagyása esetén a névelőt nem törölhetjük a szerkezet éléről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szoros értelmező fontos tulajdonsága, hogy az egyetlen entitásra utaló referenciát a két DP együttesen határozza meg, így a szerkezet valamely elemének elhagyása pragmatikailag elfogadhatatlan mondatot eredményez. A beszélő kevésbé együttműködő Grice (1975) értelmében, ha elhagyja a tulajdonnevet, továbbá kevésbé specifikus, mint azt a grice-i együttműködési elv megkívánná, ha a deskriptív elemet hagyja ki.
 
1 Érdemes megjegyezni, hogy a (26a,a’) példákban az egy nem az első szerkezettag determinánsa, hanem a másodiké, ennek ellenére a birtokos kifejezés határozott tárgyas ragozást vált ki (Egy barátomat is meghívom a találkozóra.).
2 Az anafora fogalma jelen tanulmányban a szövegtan felől megközelítve értendő, vagyis az anaforikus névmás kifejezés a szövegben korábban már elhangzott elemre visszautaló névmást jelent.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave