1. Az értelmező fogalma és fajtái
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p1)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p1)
A magyar nyelvű leíró nyelvtanok (Tompa 1962; Rácz 1968; A. Jászó 1991; Keszler 2000; Keszler–Lengyel 2002) ahelyett, hogy pontos definíciót adnának az értelmezőre, a szerkezet tulajdonságait ismertetik a fogalmának tárgyalása során. Ezek a jellemzők (az értelmező mindig az értelmezett szó után áll, a szerkezettagok között számbeli és esetbeli egyeztetés van, az értelmező rendszerint szünettel különül el az értelmezett elemtől, az értelmező utólag értelmezi a jelzett szóban megjelölt dolgot minőségi, mennyiségi jegyének, birtokosának vagy a vele azonosított dolognak a megnevezésével, a hátravetett jelzői értelmező átalakítható elöl álló jelzővé, az értelmezős konstrukció átalakítható alany-állítmányi szerkezetté) azonban kiegészítésre, pontosításra szorultak (Szőke 2014; 2015). Az értelmezős szerkezetnek hagyományosan két típusát különböztetik meg: a hátravetett jelzői (1a) és az azonosító értelmezőt (1b).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_207 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_207)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_207)
(1) | a. | Megtapsolták a sportolókat, a győzteseket. |
b. | Megtapsolták Pétert, a győztes sportolót. |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p4)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p4)
Bár a leíró nyelvtanok nem tárgyalják az értelmező fajtái között az értelmezői határozót, megemlítik annak példájaként, hogy a viszonyító eszközök különbözősége is megfigyelhető bizonyos esetekben, amikor két határozó kerül egymással értelmezőszerű kapcsolatba azáltal, hogy a második határozó szűkíti, pontosítja (2a), vagy azonosítja (2b) az elsőt. Korábban amellett érveltem (Szőke 2015), hogy érdemes a határozói értelmezőt megkülönböztetni az azonosító értelmezőtől.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_208 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_208)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_208)
(2) | a. | Bécsbe, a főpostára |
b. | lent a völgyben |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p7 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p7)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p7)
A nemzetközi szakirodalomban a hagyományos megközelítés szerint egy értelmezős szerkezet tagjai olyan összetevők, amelyek ugyanazon a grammatikai szinten vannak, és amelyek azonos vagy hasonló referenciával rendelkeznek (Crystal 1997, 24). Számos nyelvész kétféle típust különböztet meg (Burton-Roberts 1975; Molitor 1979; Lasersohn 1986; Acuña-Fariña 1996; 1999; Huddleston–Pullum 2002; Keizer 2005; Potts 2005; Lekakou–Szendrői 2007): a (3a)-ban a szoros értelmezőre (close apposition), míg a (3b)-ben a laza értelmezőre (loose apposition) láthatunk egy-egy példát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_209 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_209)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_209)
(3) | Lekakou–Szendrői (2007, 131) [angol] | |
a. | Burns the poet | |
‘Burns a költő’ | ||
b. | Burns, the poet | |
‘Burns, a költő’ | ||
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p11 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p11)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p11)
A Crystal (1997)-féle definíciót azonban – amint majd látni fogjuk – csak a laza értelmezőre lehet alkalmazni, mivel a szoros appozícióban a két elem együttesen határozza meg az egyetlen entitásra utaló referenciát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p12 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p12)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p12)
Ha a funkciója felől közelítjük meg az értelmezős szerkezetet, akkor úgy definiálhatjuk, hogy az értelmező utólag módosítja, kiegészíti, pontosítja vagy leszűkíti az első tagot, vagyis az értelmezettet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p13 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p13)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_102_p13)
A szerkezet tulajdonságai (sorrend, egyeztetés, a szerkezettagok közötti predikatív viszony) felől közelítve nem lehet definiálni az értelmezőt, mivel nem kapunk egy olyan fogalmat, amely lefedné a magyar nyelvben az összes értelmezőfajtát (vagyis a hátravetett jelzői értelmezőt, az azonosító értelmezőn belül a szoros és a laza appozíciót, illetve a határozói értelmezőt). Ebből kifolyólag az értelmezőt a nyelvtani modulok felől megközelítve (Szőke 2015) próbáltam meg definiálni (1. táblázat).1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_210 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_210)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_table_210)
1. táblázat: Az értelmező fogalma a nyelvtani modulok felől
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_fig_91 (2026. 05. 20.) Chicago Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_fig_91) APA Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__104/#m901anyt33_fig_91) |
∗ Ha a hátravetett jelzői értelmező posztverbális pozícióban jelenik meg, akkor a szerkezettagok állhatnak eltérő szintaktikai pozícióban is (i). Az ilyen szerkezetek elemzését Szőke (2015) mutatja be alaposabban.
(i) Mari megette az almát, a ZÖLDET.
∗∗ A laza és a határozói értelmező esetében, ha a szerkezettagok a bennfoglalás viszonyában állnak egymással, akkor az értelmező szűkíti az értelmezett szó jelentését, és nem kiegészítő információt ad róla.
1 A + jel jelöli egy adott tulajdonság meglétét, míg a – jel a szóban forgó jellemző hiányára utal.
