A (2a) mondat (mindkét birtokosváltozat mellett) kétértelmű; pontosabban fogalmazva az írásban megmutatható szórendhez – némileg eltérő intonációs mintázatok mellett – társítható egy olyan jelentés, ahol egy látogatásról van szó, ami valamilyen módon egyszerre érinti a két nagyit (2a’.1), és egy olyan is, ahol külön-külön tekintendő a két nagyi meglátogatása (2a’.2). A (2a’.1) olvasat mellett a beszélő megengedi az egyik nagyi meglátogatását, csupán azt ellenzi, hogy egy „felkerekedéssel” mindkét nagyi meglátogattassék. Ebben az olvasatban a mindkét kvantor semmiképpen nem értelmeződik a Vmat (ellenzem) igére nézve (hiszen egy látogatás ellenzéséről van szó), csakis internálisan, a komplex DPmat kifejezésen belül, az Nmat deverbális főnév képzésének alapjául szolgáló Vemb igealakhoz képest értelmezhető (ahogy a (2a’.1) parafrázisában írjuk: „meglátogassuk mindkét nagyit”). A (2a’.2) értelmezés mellett viszont két látogatás tervéről van szó, és a beszélő ellenzi mindkét látogatás tervét; a kvantor tehát a Vmat ellenez igéhez képest értendő (F3), externálisan annak a DPmat főnévi kifejezésnek a belvilágához képest, ahol birtokosként centrális funkciót nyer a mindkét nagyi(nak) főnévi csoport (F2). A beszélő persze nem „a nagyikat ellenzi”, thematikusan/eseményszerkezetileg nézve a nagyik esetében továbbra is az ő meglátogatásukról van szó (F1). Az 1–2. ábrán megmutatjuk, hogy a lexikai-szemantikai (F1), morfológiai (F2) és információszerkezeti (F3) relációk eme Vemb-hez és Vmat-hoz való kettős kötődését – ami valójában hármas kötődés, tekintettel az Nmat nyújotta birtokosi forma lehetőségére – hogyan ragadhatjuk meg a jelen kötetben Alberti és Farkas tanulmányában bemutatott ΘΔ, ΦΔ, ΩΔ Grohmann-tartományokkal és a Vemb, Nmat, Vmat fejekhez tartozó Grohmann-ciklusokkal.

 

 

A (2b) példában a látogatás főnév – a (2a)-ban meglévő igekötő nélkül –egyszerű eseményt jelöl (Laczkó 2000, 304–333). Megszűnik az a KEJ típusban fennálló megszorítás, amely szerint a birtokos a Páciens (azaz a meglátogatott fél); az adott példában a látogatót jelöli meg a birtokos. Ami pedig számunkra most a döntő: nincsen kétértelműség (2b’.1-2), csak az externális értelmezés lehetséges – ahogyan azt a nem igéből képzett főnevek esetében tapasztaljuk; lásd (1b)-t az 1. szakaszban, illetve a 3. szakaszt. Az internális hatókör lehetősége tehát elvész a komplex esemény jelentéssel együtt; nyilván a Vemb-re épülő komplex eseményszerkezet jelenti az INT (internális hatókör) forrását.