3.2. A szoros értelmező elemzése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szoros értelmező lehetséges altípusait megvizsgálva láthattuk, hogy azok többsége nem tekinthető valódi appozíciónak a magyar nyelvben. A [3]-as típus kivételével – ha értelmezős szerkezetként próbáljuk kezelni ezeket a konstrukciókat – nem tesznek eleget annak a követelménynek, hogy az értelmezőnek mindig követnie kell az értelmezettet (Lehmann 1984; Potts 2005; Del Gobbo 2003; Heringa 2012), mivel az első szerkezettag módosítja a másodikat. Az altípusok morfoszintaktikai, illetve intonációs jellemzői is arra utalnak, hogy a [3]-as típus eltér a többi szerkezettől, így a továbbiakban csak ezt az altípust tekintem szoros értelmezőnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint láthattuk, a szoros értelmezőben egy intonációs egységet alkot a szerkezet két tagja, mindig két DP jelenik meg a konstrukcióban, továbbá az egyetlen entitásra vonatkozó referenciát a két DP együttesen határozza meg. Ezek a tulajdonságok amellett szólnak, hogy a szoros értelmezőt egyetlen összetevőként elemezzük. Ugyanakkor felmerül egy komoly kérdés: hogyan határozzuk meg a szerkezettagok közti viszonyt. A probléma megoldásának keresése során nem támaszkodhatunk az állítmánnyal való egyeztetés vizsgálatára, mivel nem generálhatóak olyan példák, amelyekben az értelmezett és az értelmező alanyként eltérő számú egyeztetést váltana ki külön-külön az állítmányon, illetve eltérő határozottságú tárgyként sem jelenhetnek meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További tulajdonságokat is figyelembe lehet venni a szoros értelmező elemzése során, ezek a következők: a szerkezettagok közé nem ékelődhet semmilyen más elem (beleértve az appozíció-jelölőket is), valamint a tagok csak megszorításokkal módosíthatóak (39).1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(39)
a.
*Miltiadészt a győztes hadvezért sokkal többen ismerik, mint Miltiadészt a kevésbé ismert pápát.
b.
*A híres Miltiadészt a hadvezért sokkal többen ismerik, mint a kevésbé ismert Miltiadészt a pápát.
c.
Miltiadész a fiatal hadvezér sikeresebb volt, mint Miltiadész az idős hadvezér.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (39c) példában azért lehetséges a módosítás, mert ugyanannak a személynek a két tulajdonságát (fiatal, illetve idős hadvezér) állítjuk szembe egymással, nem pedig két individuumot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szoros appozíció (40a) nagyon hasonlít az utógondolatra (40b) abban az értelemben, hogy mindkettő korlátozó értelmű.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(40)
a.
Petőfit a költőt többre becsülték (mint Petőfit a nyelvészt).
b.
Petőfit sokra becsülték, mármint a költőt (és nem a nyelvészt). ≠
c.
Petőfit, a költőt sokra becsülték.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utógondolat (40b) – a korlátozó értelme miatt – nem ugyanazt a jelentést hívja elő, mint a laza értelmezős minimálpárja (40c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megvizsgálhatjuk a szoros értelmező fókuszként való megjelenését is, hogy a szerkezeti elemzéséhez közelebb jussunk (41).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(41)
a.
Kosztolányit az írót kedveltem meg az elmúlt évek során, (…)
b.
(…) és nem Kosztolányit a költőt.
c.
(…) és nem a költőt.
d.
*(…) és nem Móriczot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szoros értelmező esetében (41a)-nak a folytatása (41b), mivel ez a fajta appozíció két azonos nevű entitás közül választ, így fókuszként a két lehetséges entitást állítja szembe egymással. Ugyanakkor (41c) is lehet a folytatása (41a)-nak, hiszen ezáltal az értelmezett szót korlátozó két DP lesz egymással szembeállítva. (41d) azért nem lehet a fókuszos mondat folytatása, mert ebben az esetben a szoros értelmező használatát semmi sem követelné meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általam javasolt elemzés az, hogy az értelmezőt jobbról csatoljuk az értelmezetthez, és a két DP egy összetevőt alkot (42).2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(42)
A szoros értelmező szerkezete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (42) alatti szerkezeti elemzés előnye, hogy a szerkezettagok azonos grammatikai szinten vannak, és a két DP egy összetevőt alkotva együttesen határozza meg az egyetlen entitásra utaló referenciát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált konstrukciók többi altípusában premodifikáció történik (43), az első szerkezettag módosítja a másodikat, amely utóbbi szintaktikai fejként viselkedik, amint ez látható volt a morfoszintaktikai jellemzés során.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(43)
[DP ... D ... [NP módosító [NP ... N]]]
 
1 A (39c) példa grammatikusságára Dékány Éva hívta fel a figyelmemet, amiért külön köszönet jár neki.
2 A (42)-ben látható elemzést alkalmazza Alberti–Medve a Generatív grammatikai gyakorlókönyv II. Ágrajzok (2002, 277)-ben, de fontos megjegyezni, hogy egy laza értelmezős példát (egy jómódú orvos ismerősöm, a Kovács Teofil doktor) elemeznek a fent látható módon.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave