1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar tárgyi egyeztetés elsősorban a tárgy határozottsági jegye alapján történik: határozott tárgy mellett az ige tárgyas (vagy határozott) (1a), határozatlan tárgy mellett pedig alanyi (vagy határozatlan) végződést kap (1b).1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)
a.
Hargita egy statisztaszerepet játszott/*játszotta a darabban.
b.
Hargita a főszerepet játszotta/*játszott a darabban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Határozatlan alakban jelenik meg az ige, ha tárgy nélkül szerepel a mondatban (2a), vagy ha intranzitív igét használunk (2b), vagy olyan igét, aminek nem tárgyesetű vonzata van (2c):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)
a.
Hargita játszott/*játszotta a darabban.
b.
Hargita kirándult/*kirándulta (*azt/*valamit).
c.
Mandula bízott/*bízta (*azt/*valamit) Hargitában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgyas ige alakja a tárgynak nem csak a határozottságától függ, hanem bizonyos esetekben a tárgy (és az alany) személy jegyétől is: második személyű tárgy (téged, titeket, benneteket) esetén az ige lehet -lak végződésű is, de csak abban az esetben, ha az alany egyes szám első személyű (3a) – más tulajdonságú alany vagy tárgy mellett ez a végződés nem jelenik meg (3bc).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)
a.
(Én) téged nézlek/*nézek/*nézem meg a darabban.
b.
(Én) Hargitát nézem/*nézlek/*nézek meg a darabban.
c.
Hargita téged néz/*nézlek/*nézi meg a darabban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban ezt a jelenséget lak-egyeztetésnek nevezzük, megkülönböztetve a határozottsági egyeztetéstől. A később ismertetett adatok alapján tanulmányunk egyik fő állítása az, hogy a kétféle egyeztetés szintaktikai háttérmechanizmusai eltérőek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk során a tárgyi egyeztetés (vagy egyeztetések) mondattani működését kívántuk feltárni – ezért nem foglalkoztunk azzal, hogy honnan származnak a tárgyi bővítményeken megjelenő egyeztetési jegyek, mely tárgyi kifejezések milyen egyeztetési jegyeket viselnek, illetve hogy az igei egyeztetési paradigma miképpen alakult ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgyi egyeztetéssel kapcsolatban megválaszolandó kérdések a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az intranzitív igék és a többi, tárgyesetű vonzat nélküli igék határozatlan ragozásúak-e – vagyis ezek az igék is rendelkeznek-e [–def] jeggyel –, vagy pedig ezek ragozásának hasonlósága az alanyi ragozású tárgyas igékkel csak véletlen? (állításunk: igen, határozatlanok)
  • A lak-egyeztetés a határozottsági egyeztetés része-e, vagy önálló folyamat? (önálló)
  • Hogyan történik a határozottsági egyeztetés?
  • Hogyan történik a lak-egyeztetés?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyszerű tárgyas igés vagy intranzitív igés szerkezetek vizsgálatával ezekre a kérdésekre nem tudunk válaszolni, mivel ezekben az esetekben a tárgy megléte vagy hiánya nem opcionális, és így a tárgyi egyeztetés kötelező és automatikus folyamat. Ezért olyan szerkezetek vizsgálatára fókuszálunk, ahol a ragozott ige melletti tárgyi bővítmény nem az ige vonzata: ezekben a szerkezetekben tapasztalhatunk olyan jelenségeket, amelyek révén a tárgyi egyeztetés működésének részletei feltárhatók. Ilyen szerkezet az, amelyben a tárgyesetű összetevő az ige szabad bővítménye (4a), vagy a tárgy az ige főnévi igenévi vonzatának a vonzata (4b–d).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)
a.
Hargita kirándult egy jót.
b.
Hargita a főszerepet akarta játszani a darabban.
c.
(Én) (téged) készültelek megnézni.
d.
Nem hagytalak (téged) becsmérelni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a tanulmányban a határozottsági és a lak-egyeztetés leírását a főnévi igeneves szerkezetekben megfigyelhető tulajdonságait vizsgálva próbáljuk megadni, a tárgyi adjunktumok vizsgálatát és jellemzését korábbi tanulmányainkban foglaltuk össze: Szécsényi–Szécsényi (2016: 119–120) és Szécsényi–Szécsényi (2020: 167–168).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. szakaszban először bemutatjuk a főnévi igeneves szerkezetekben a tárgyi egyeztetéssel kapcsolatban megfigyelhető alapjelenségeket, majd ismertetjük azokat az igeosztályokat, amelyeket ebből a szempontból megkülönböztethetünk. A 3. szakaszban a határozottsági egyeztetés mechanikáját tárjuk fel a többszörös főnévi igeneves szerkezetek vizsgálatára támaszkodva, megállapítva, hogy ezekben a szerkezetekben a határozottsági egyeztetés nem a tárgy és a vele egyeztetett ragozott ige közötti közvetlen kapcsolat eredménye, hanem a szerkezetben jelenlévő főnévi igenevek közvetítésével történik. A 4. szakaszban a megengedő hagy-ot tartalmazó mondatok furcsa viselkedése kapcsán fogalmazunk meg általánosításokat a lak-egyeztetésre vonatkozóan.
 
1 A főnéven megjelenő egyeztetési jegy valójában nem határozottsági jegy, hiszen miért lenne például az engem személyes névmás határozatlanabb, mint a magamat visszaható névmás, vagy a Hamlet egy szerepe miért határozottabb, mint az egy szerep a Hamletből. Mivel a tanulmányunkban az egyeztetés relációs tulajdonságait szeretnénk vizsgálni, nem foglalkozunk azzal, hogy a tárgy miféle (lexikai vagy strukturális) tulajdonsága határozza is meg az egyeztetési jegyét, csak feltételezzük, hogy rendelkezik valamiféle egyeztetési jeggyel – a dolgozatban erre az egyszerűség kedvéért [±def] jegyként hivatkozunk. Az egyeztetési jegy eredetéről és értelmezéséről l. Bartos (1999; 2000), Coppock (2013) és Bárány (2015).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave