Hegedűs Veronika (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
›
Egy- és többértelműségek igéből képzett és közönséges főnevek csoportjaiban • (Un)ambiguity in phrases of deverbal and non-derived nominals
›
1. Bevezetés

1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmány és az előzményeként szolgáló jelen kötetbeli Alberti–Farkas-tanulmány általános célja az elméletsemleges Comprehensive Grammar Resources: Hungarian projekt keretében feltárt főnévi adatok (Alberti–Farkas 2018, Farkas–Alberti 2018) szintaktikai elemzésének megalapozása egy olyan legapróbb részletekig kidolgozott elméleti keretben, amely a magyar generatív vonulat sarkalatos pontjait beágyazza a szintaktikai minimalizmus (Chomsky 1995) fáziselméletébe. A „magyar vonulat” releváns elemeire M1–M4, míg a nemzetközi elmélet elemeire F0–F6 jelöléssel utalunk; ismertetésük (terjedelmi okokból) az említett Alberti–Farkas-tanulmányban olvasandó el. A jelen tanulmány azzal folytatódik, amivel az a tanulmány véget ér: az Ás-kifejezések elemzésével (1. szakasz).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konkrét célunk olyan XPdep bővítmények hatóköri lehetőségeinek a feltárása, elemzése és magyarázata, amelyek egy komplex DPmat struktúrát „maga köré építő” Nmat főnévi fejhez tartoznak. Hatóköri többértelműség abból adódhat, hogy XPdep bizonyos feltételek teljesülése mellett nemcsak a mondat Vmat időjeles igéjéhez – DPmat régenséhez – képest vehet fel hatókört, hanem DPmat-on belül is. Ez utóbbit belső hatókörnek (INT) nevezzük, az előbbire külső hatókörként (EXT) utalunk. Az XPdep bővítményt mind-kvantornak választva megállapíthatjuk, hogy ha Nmat (egy Vemb) igéből képzett Ás-főnév – a komplex esemény jelentésű (KEJ) altípusból –, akkor az INT (1a’.1-2) és az EXT (1a’.2-3) hatóköri értelmezés egyaránt előfordul.1 Megjegyzendő, hogy az EXT lehetőségét blokkolja a Na például …, az… tesztkonstrukcióba való „bezárás” (1a”), abból kifolyólag, hogy DPmat a mondat szintjén kontrasztív topikként jelenik meg, a kvantorkarakterek tehát csak Vemb-hez képest értelmezhetőek (Alberti–Farkas 2018).
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben Nmat nem igéből képzett, hanem közönséges főnév, nem tudunk két olvasatot elkülöníteni (1b); a potenciális értelmezések megfogalmazása (1b’.1-2) arra mutat, hogy az egyetlen olvasat az EXT (3. szakasz).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Broekhuis et al. (2012) főnévcsoportosítását követve, Farkas és Alberti (2018) a magyarban is elkülönített vonzattal rendelkező, bár nem igéből képzett főnévosztályt, kettőt is (4. szakasz). Az (1c-c’) minimálpár a történet/kép jelentésű (TKJ) típust szemlélteti. Az internális hatókör lehetőségét kizárólag az (1c) típus esetében vethetjük fel, ahol XPdep nem birtokos. Tehát míg egyfelől a KEJ típusban XPdep felvehet INT értelmezést, akár birtokos (1a’.1), akár nem (1a’.1-2), és másfelől egy közönséges főnév vonzataként teljesen kizárt az INT olvasat, addig a TKJ típusban a nem-birtokosi XPdep bővítmény jellemezhető némi (beszélőtől is függő) INT hatóköri lehetőséggel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi 1. táblázat az eddigi (alsó indexben meghivatkozott) adatok összefoglalásán túl a 2–4. szakaszban tárgyalt grammatikalitási viszonyokat is bemutatja. Burkoltan benne rejlik egy olyan állítás is, amely szerint XPdep kiszakítása a DPmat komplex kifejezésből – amit (1b) szemléltet – legfeljebb egy grammatikalitási fokozatot módosít a vizsgált típusok esetében (l. például a [Komplex esemény/INT hatókör/Nem birt(okos)] mezőben a két ítéletet: Π/(?)). A kiszakításnak tehát nincsen eleve jelentésmódosító hozadéka. Négy mezőben szürke háttérrel jelennek meg az ítéletek: ezen eseteket a megfelelő szakaszokban precízen kidolgozott ágrajzokon is szemléltetjük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. XPdep hatókörfelvevő képessége (externális és/vagy internális) a következő három tényező függvényében: (i) XPdep grammatikai funkciója (±birtokos), (ii) az Nmat főnév típusa (KE/TK/közönséges), (iii) XPdep felszíni helyzete a DPmat csoporthoz képest (benne/kiszakítva)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
1 A ’mat’ arra utal, hogy az adott elem „mátrix” jellegű, azaz ’befogadó’, a bővítmény jelölésében szereplő ’dep’ pedig a ’dependens’, azaz ’függelék’ kifejezésre utal. Az ’emb’ rövidítés az angol embedded ’beágyazott’ szóra megy vissza. Az XPdep szerepet például az (1a) mondatban a birtokos funkciójú mindkét kolléga kifejezés éppúgy eljátszhatja az adott tárgyalásban, mint a nem birtokos funkciójú mindkét projektbe. A Vemb szerepét eljátszó bevon ige vonzatai mindketten; de hatókört potenciálisan a Vmat szerepű meghiúsul időjeles ige információszerkezetében is nyerhetnek (1a’). A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az (1a) példában a bevonása hangalak társítható az Nmat főnévi fej szerephez, a köré épülő DPmat kifejezés pedig a dőlten szedett szósor.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave