2. A kutatás nyelvtani háttere

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.1. A következőkben röviden összefoglaljuk a nominalizációs szerkezetek interpretációját befolyásoló, fontosabb nyelvtani feltételeket. Amíg a kétargumentumú tranzitív igei szerkezetben két szerkezeti eset van: az alanyeset és a tárgyeset, addig a kiterjesztett NP-ben csak egyetlen, nem-inherens eset van: a datívuszi birtokos. Így az eseményt jelentő nominalizációnál, amennyiben az pusztán egy alanyi bővítményt felvevő igéből derivált, az alany birtokosként jelenik meg:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)
Kati énekelt. →
Kati(nak az) éneklése messziről hallatszott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grimshaw (1990) klasszikus művével összhangban Laczkó (1995; 2000), Szabolcsi (1992; 1994), Szabolcsi és Laczkó (1992), É. Kiss (2002) amellett érvelnek, hogy az -ás/és képzővel formált deverbális főnevek a komplex esemény olvasat mellett ugyanazon argumentumkerettel rendelkeznek, mint az igei tövük. Amennyiben tranzitív igét nominalizálunk, a tárgyi bővítmény jelenhet meg birtokosként, az alanyi ágens pedig opcionálisan, az által való szerkezet összetevőjeként: Józsi irányította a repülőt. → A repülő(nek) Józsi által való irányítása a földet érésig működött. A komplex eseményt jelentő nominalizációk tehát megőrzik az igei tövük thematikus szerepeket kijelölő képességét. É. Kiss (2002) rámutat, hogy amennyiben az igei tő külső argumentuma nem jelenik meg nyílt formában, akkor PRO-ként realizálódik, amely lehet kontrollált (kontrollpredikátumok mellett), vagy pedig önkényes PRO-ként interpretáljuk. Utóbbi tipikusan <+humán> interpretációt kíván, és feltételezhetően alulspecifikált <+személy> jeggyel is rendelkezik.
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.2. Egy adott nominalizációs szerkezetnek gyakran lehet többféle olvasata is. Laczkó (2000) és Alberti–Farkas (2018) átfogó kritériumkészletet javasol, mellyel egy adott nominalizációs szerkezet aktuális olvasata megállapítható. Ezt az alábbiakban foglaljuk össze. A komplex esemény olvasatú szerkezet tipikusan határozott, <+def> jegyű, nem grammatikus a morfológiailag jelölt többes száma, a birtokos összetevő explicit megjelenése kötelező, az input ige ágense pedig az által való szerkezet révén jeleníthető meg. Az által való/történő grammatikussága tesztértékű a komplex esemény olvasat tekintetében, egyúttal további argumentumot vagy szabad bővítményt hozhat be a komplex esemény leírásába:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)
a.
Józsi(-nak a) Mari által való tegnapi etetése az ebédlőben…
b.
Józsi(-nak a) Mari által való etetése főtt krumplival…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A komplex esemény olvasat meghatározó vonása az, hogy konkrét szituációra, konkrét tevékenységre vonatkozik, például:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)
A szerződés elnök által való aláírása 7 órakor történt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tesztértékű az is, hogy a komplex esemény olvasat mellett a nominalizáció nem tűr meg olyan birtokost, amely nem tárgyi argumentum, hanem például szabad bővítmény: utóbbi esetben nem lehet komplex esemény olvasatú:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)
Ez az év építése volt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyszerű esemény olvasat, ami eseményfajtát jelöl (és nem tranzitív), megenged szabad bővítményt, mutat rá Laczkó. Például:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)
A szerződés aláírása 7 órára van időzítve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.3. Laczkó (2000) szerint az egyszerű esemény olvasat egyfajta konverzióval állítható elő a komplex esemény olvasatból. Lehetséges az alapige jelentésének komponenseit adó, igespecifikus fogalmi szerepek (Cselekvő, Érintett, Elszenvedő stb.) kifejezőinek megjelenése a birtokos pozíciójában, de ez nem kötelező. Az egyszerű eseményt megnevező deverbális főnév morfológiailag többes számra is jelölhető, és a való szerkezet korlátozottan alkalmazható, helyette az -i képzős névutós szerkezet (pl. alatt-i) használható. Az egyszerű esemény olvasat intézményesült eseményeket, illetve tevékenységtípusokat jelent. Laczkó (2000) egyik példája:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)
Péter híd alatt való átrepülése megijesztett mindenkit.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (6) mondat komplex esemény olvasatot feltételez. De abban a kontextusban, amely szerint sok műrepülő átrepült a híd alatt, és így megszámlálható eseményről van szó (tudniillik a legjobb műrepülésként) (Laczkó 2000, 322–323), az egyszerű esemény olvasathoz jutunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7)
Péter híd alatti átrepülése volt a legjobb az összes között.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az idői és térbeli kontextus ugyancsak egyértelműsítheti a releváns olvasatot. Komplex esemény:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(8)
János borotválkozása pont 15 percig tartott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyszerű esemény:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(9)
János borotválkozása mindig felsebzi a bőrét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eredmény olvasat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)
A borotválkozás jól állt Jánosnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A komplex eseményt és az egyszerű eseményt jelölő nominalizációk között nincsen mindig éles határ. Az egyszerű események esetében ugyan a nominalizáció nem „örökli” az input ige thematikus argumentumkeretét, de az input ige jelentésének komponenseit adó fogalmi szerepkeret tagjai opcionálisan megjelenhetnek a nominalizáció birtokosában (Cselekvő, Elszenvedő, Jellemzett, Eszköz, Hely, Mód stb.) aszerint, ahogyan az illető ige specifikus jelentése kirója ezeket a szerepeket. Például az eszik ige Cselekvő jegyű fogalmi szerepének (az evő) lehetnek olyan, specifikus, konkrét jegyei, amelyek más igék (pl. főz, üldöz stb.) Cselekvő szereplőinek nincsenek, miközben mindhárom igének van egy-egy Ágens thematikus szerepű bővítménye, amely a fogalmi szerepek egy osztályából jön létre.
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.4. Az eredmény olvasat szintén konverzióval állítható elő a komplex eseményre referáló szerkezetből. Ezekhez Laczkó (2000) szerint fogalmi szerepkeret tartozik: a szójelentésből, a világismeret kontextusában tudjuk, hogy mely résztvevőkre milyen szerepet ró ki az input ige jelentése, pl. aláírás > az aláíró/az aláírt, idézés > idéző/idézett. Az eredmény olvasatnak tipikusan nincs vonzatkerete:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)
Az aláírás elmosódott volt a papíron.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave