4. Összegzés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__113/#m901anyt33_111_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__113/#m901anyt33_111_p1)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__113/#m901anyt33_111_p1)
A tanulmány célja olyan szerkezetek vizsgálata volt, amelyekben két főnévi kifejezés található egyetlen intonációs egységet alkotva, és az egyik szerkezettag tulajdonnév vagy olyan kifejezés, amely egyedülálló jelentést vesz fel. A nemzetközi szakirodalomban (Burton-Roberts 1975; Molitor 1979; Lasersohn 1986; Acuña-Fariña 1996; 1999; Huddleston–Pullum 2002; Keizer 2005; Potts 2005; Lekakou–Szendrői 2007) az ilyen típusú szerkezeteket szoros értelmezőnek nevezik. A tanulmány legfőbb kérdései azok voltak, hogy mi jellemzi a szoros értelmezőt a laza értelmezővel szemben, milyen altípusai vannak, azok milyen morfoszintaktikai és intonációs tulajdonságokat mutatnak, és milyen szerkezeti elemzést rendelhetünk a vizsgált konstrukcióhoz. Ezen kérdések megválaszolásához először az értelmező fogalmát és fajtáit ismertettem. A tanulmányban bemutattam több lehetséges megközelítést az értelmező fogalmának meghatározására, érintve a különféle értelmezőfajtákat. A pontos definíció megadását nehezíti az a körülmény, hogy az egyes appozíciófajták eltérő tulajdonságokat mutatnak. Ennek következménye, hogy csak egy általános, tágabb értelmezőfogalommal lehet dolgozni, amelyet csak az egyes appozíciófajtákra vonatkoztatva érdemes szűkíteni, pontosítani.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hegedűs Veronika (szerk.) (2021): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547549 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__113/#m901anyt33_111_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Hegedűs Veronika, szerk. 2021. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__113/#m901anyt33_111_p2)
APA
Hegedűs V. (szerk.) (2021). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547549. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m901anyt33__113/#m901anyt33_111_p2)
Amellett érveltem, hogy a magyar nyelvben is létezik szoros értelmező, amely azonban szűkebb kategóriát jelent, mint amivel az angol nyelvben számolnak a szakirodalomban. Az angol szoros értelmező altípusainak megfeleltethető magyar példák többségében nem értelmezős szerkezettel állunk szemben abban az értelemben, hogy az értelmező utólag módosítja, korlátozza az első szerkezettag jelentését, hanem valójában premodifikáció történik ezekben a konstrukciókban. Ezen állítás bizonyítására szolgált a szerkezetek morfoszintaktikai és intonációs jellemzőinek bemutatása, aminek alapján levonható az a következtetés, hogy a magyar nyelvben csak a Petőfi a költő típus tekinthető valódi szoros értelmezőnek. A tanulmányban javasolt szerkezeti elemzés szerint az értelmezőt jobbról csatoljuk az értelmezetthez, és a két DP egy összetevőt alkot, ezáltal a szerkezettagok azonos grammatikai szinten vannak, és együttesen határozzák meg az egyetlen entitásra utaló referenciát.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
