2. A vonzatok típusai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az igék vonzatkerete a szintaktikai argumentumokat, beleértve az alanyt, a predikatív, határozói és/vagy tagmondat kategóriájú vonzatokat foglalhatja magába. Az argumentumok olyan vonzatok, amelyekhez az igék szemantikai (thematikus) szerepeket rendelnek (l. az argumentum 1. terminust a Strukturális magyar nyelvtan 1: Mondattan c. kötet Glosszáriumában – Kiefer 2015, 8131). Ezen felül az argumentumok referenciálisak, azaz a nyelven kívüli világ entitásaira vonatkoznak. Tekintsük az (1)-et és a (2)-t Kenesei (2000, 12) alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)
Péter katona maradt.
(2)
Péter katonát látott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a katona puszta főnév az (1)-ben nem utal egyetlen személyre sem, a (2)-ben legalább egy, Pétertől különböző individuum létezését jelöli. Érdemes megjegyezni, hogy a referencialitás ilyen felfogása némileg eltér annak egy másik értelmezésétől, amikor is az újságot olvas típusú kifejezés puszta köznevével kapcsolatban Kiefer (1990–1991, 152) kijelenti, hogy az nem referenciális, mert nem használható egy tárgy világbeli azonosítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Most vegyük az alábbi példasort (Farkas–Alberti 2018a, 138, 132, 136):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)
Ili vajat kent a kenyérre.
(4)
Megcsókoltam Marit.
(5)
Ili kent egy kis vajat a kenyérre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők azt állítják, hogy – a (4)-beli Marit határozott és az (5)-beli egy kis vajat határozatlan (de specifikus) kifejezéssel szemben – a (3)-beli vajat puszta köznév elvesztette referencialitását, de ennek ellenére úgy van használva, mint egy argumentum. Farkas és Alberti más helyeken is (2018a, 99, 104; 2018b, 665) redukált vonzatosságról beszél, mert tendenciaszerűen megfigyelhető a referencialitási erő eltűnése.2 Mindazonáltal a puszta főnevek vélelmezett nem referenciális jellege a nem specifikus referencia egyik fajtájának tekinthető. Maleczki (2008, 143) az ilyen esetekre bevezeti a kumulatív referencia fogalmát, amely szerint „bármely két objektumra igaz, hogy ha ezek benne vannak a köznév denotációjában, akkor ezeknek az összege is benne van”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tekintsük még a (6)-ot (Viszket et al. 2018, 1004):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)
Csalogány dalolt az ablakomban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzőknek a példához fűzött azon megjegyzése, hogy az elfogadható, akár egyetlen csalogány, akár egy csalogánypár énekelt, világosan mutatja a csalogány puszta főnév referenciális jellegét, azaz azt, hogy a (6)-ban a csalogány rendelkezik a nyelven kívüli világra való vonatkozás tulajdonságával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekből következően elmondható, hogy a referencialitás nem korlátozódik a határozott argumentumokra (l. (4)) és a specifikus határozatlan argumentumokra (l. (5)), és hogy a puszta köznevek nem specifikus tárgyakra utalnak a világban. A referencialitásnak ezzel a felfogásával a puszta köznevek ténylegesen thematikus szereppel és referenciális jelleggel bíró argumentumok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vonzatok második csoportjába a predikatív vonzatok tartoznak. Vö.:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7)
Péter katona.
(8)
Péter beállt katonának.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a katona a (7)-ben elsődleges, a katonának a (8)-ban másodlagos predikátum. Másodlagos predikátumnak lenni annyit tesz, hogy a katonának nemcsak predikatív vonzata a beállt igének, hanem predikátuma ugyanazon ige referenciális argumentumának, azaz a Péter-nek is (vö. Komlósy 2015, 431, 433, 441–443).3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az igék vonzatainak harmadik típusa a határozói vonzat, mint például a (9)-ben:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(9)
Péter jól bánik a karddal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóllehet a módhatározók tipikusan szabad határozókként fordulnak elő a mondatokban, a jól határozószó a (9)-ben a bánik ige vonzatának számít (vö. Komlósy 2015, 468).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az argumentumokon, valamint a predikatív és határozói vonzatokon kívül az igéknek lehet egy egész tagmondat is a vonzata (Komlósy 2015, 301, l. még a HKM a régens testvéreként kifejezést – Kenesei 2015, 553). A (10)-beli megkérdez ige vonzatkeretében ilyen típusú vonzatot találunk a két argumentum mellett. Vö.:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)
Péter megkérdezte Jánostól (azt), (hogy) hol van a kijárat.
 
1 Azért, hogy a kronológiai zavart elkerüljük, szükséges állandóan észben tartanunk, hogy a Strukturális magyar nyelvtan 1: Mondattan c. kötet először 1992-ben jelent meg, de 2015-ben elérhetővé vált a tartalmában változatlan, ám új, javított digitális kiadás. A szerzők az utóbbit tekintik hitelesnek, és ezt kérik az olvasóktól is (Kiefer 2015, 12).
2 Vö. még Laczkó (2014, 348, 359) redukált argumentum fogalmával.
3 Hasonlóképpen nyilatkozhatunk az (1)-beli katona puszta köznévről.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave