Hegedűs Veronika (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
›
Igei és hibrid szerkezetek Grohmann-ciklusai és ‑tartományai a magyarban • Grohmannian cycles and domains of verbal and hybrid constructions in Hungarian
›
5. Igéből képzett különböző főnévi jellegű kifejezések Grohmann-ciklusai

5. Igéből képzett különböző főnévi jellegű kifejezések Grohmann-ciklusai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két főnévi igenévi (6a-b) konstrukciót elemzünk ebben a szakaszban, összevetve egy olyan igéből képzett főnevet tartalmazó szósorral (6c-d), amelynek kétféle szerkezetet – és ezzel párhuzamosan kétféle jelentést – tulajdoníthatunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)
a.
(Nem szabad) letörnie az ágnak.
b.
(Nem szabad) letörnie az ágat.
c.
(Elkeserített) a letörése az ágnak.
d.
(Gonosz dolog volt) a letörése az ágnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

É. Kisst (2001) követve, a személytoldalékok azonossága okán a főnévi igenévvel egyeztetett bővítményt éppúgy birtokosnak tekintjük – ami a főnévhez járuló egyetlen centrális funkció –, mint az Ás-főnevek „valódi” birtokosát (M2). Az érintett bővítmény a 7. ábrán a DPn: az ág meg nem nevezett letörője, ami a 7. és a 9. ábrai elemzésben található csak meg, Spec,vP-ben bázisgenerálva (de a 9. ábrán egzisztenciálisan lekötődik, mivel az ág letörője nincsen megnevezve).1 A 6., 8. és 9. ábrán pedig a DPá a birtokos, azaz maga az ág, amelynek thematikus kópiája mind a négy esetben a tör(ik) igéhez tartozó Spec,VP-ben azonosítódik (F1). A 7. ábrán az ág az igei ΦΔ-ban nyer centrális szerepet, hiszen itt tárgyesetben jelenik meg, ami főnévhez nem tartozhat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. A letörnie az ágnak szerkezet elemzése (6a)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra. A letörnie az ágat szerkezet elemzése (6b)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A többciklusos Grohmann-stílusú elemzéssel rá tudtunk tehát mutatni a főnévi igenév „igeibb” karakterére: a ‑ni N fej komplementumában az igei ciklusban ΦΔ-ban kiosztható tárgyi centrális funkció, ellentétben a kevésbé igei karakterű Ás-főnévvel, ahol ez nincsen megengedve. Az alanyi/birtokosi centrális funkció viszont mindkét hibrid szófaj esetében a főnévi ciklus ΦΔ-ában olvasódik ki (M1, M2); érdekes különbség, hogy az Ás-főnév esetében e funkciót intranzitív (6. és 8. ábra) és tranzitív (7. és 9. ábra) igei bemenet esetén is a Páciens kapja, míg a főnévi igenév esetében a Páciens csak Ágens híján juthat hozzá (NB: a kétféle igei bemenet: VP, illetve vP kategóriájú ΘΔ). E különbség megvalósítását (miután a bekezdés elején említett, N fej forrású szintaktikai korlátozásokról szóló információ érvényesül) éppúgy a Sigurðsson-transzferre bízhatjuk (F4), mint az akkuzatív és ergatív nyelvek különbségét: nemcsak nyelvenként differenciálhatunk, hanem egy nyelven belül is a különféle fejekhez tartozó ciklusok között (akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az Ás-főnév ergatív mintázat szerint osztja ki a birtokosfunkciót).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. ábra. A letörése az ágnak szerkezet „intranzitív” elemzése (6c)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. ábra. A letörése az ágnak szerkezet „tranzitív” elemzése (6d)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint azt a 4. szakaszban láttuk, az igekötő a felszíni szórendben eltávolodhat a főnévi igenévtől. Egy Ás-főnév esetében ez nem történhet meg. Erről úgy ad számot a megközelítésünk, hogy a főnévi igenév esetében az AdvPl maradványcsoport „aspektualizál” (6-7. ábra), az igei ΦΔ-ban a Spec,AspP-be mozogva, majd innen a főnévi ΦΔ-ban a Spec,PredP-be jutva. Az Ás-főnév esetében viszont (8-9. ábra) az Advl fej fejmozgatással egyesül a V fejjel, őket már semmi szét nem választhatja a deriváció későbbi szakaszában.2 Az ‑Ás tartalmú N fejnek tulajdoníthatjuk ezt a különbséget, azt feltételezve, hogy az arra épülő főnévi ciklusban nincsen megengedve a Spec,PredP betöltése. Ezt az indokolhatja, hogy egy „igazi főnévnek” nem tulajdoníthatunk komplex aspektuális karaktert, ellentétben a „igeibb” karakterű főnévi igenévvel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maga a Pred fej a főnévi ΦΔ csúcsán (5-9. ábra) szintaktikailag az igei ΦΔ csúcsán elhelyezkedő Asp-nak felel meg (M1). Ez szemantikailag plauzibilis analógia: a főnév „redukált” aspektusának tekinthető az, hogy az adott osztályba sorolás éppen állítható-e, vagy sem. Például Diáról adott pillanatban állítható-e, hogy Ida barátnője, vagy éppen rosszban vannak. Ez bináris jellemzés, szemben a bonyolultabb változást leírói igei aspektussal (egy kincs elásása például a föld felforgatásának, a gödrök kialakításának és a kincs mozgásának komplex folyamata).
 
1 Hasonlóképpen nincsen megnevezve az a Kezdőpont (a fa törzse vagy vastagabb ága), ahonnan eltávolodik a letörő ág; főnévi reprezentációt nem kap, szemantikailag szintén egzisztenciálisan lekötöttnek tekintendő.
2 A fejmozgatást feltételező elemzést az igekötőt nem tartalmazó olyan esetekre is kiterjeszthetjük, mint például a magasra dobása a labdának. A szóba hozott esetben a magasra mint melléknévi fej mozgatását feltételeznénk, nem mint maradványcsoportét. Megkérdőjelezné ezt az elemzést, ha a több mint két méter magasra dobása a labdának szerkezettípus kifogástalan lenne; ehelyett azonban a több mint két méter magasra való feldobása a labdának szerkezettípus a preferált – ahol a fel igekötőre alkalmazhatjuk a fejmozgatásos megközelítést (a több mint két méter magasra pedig teljes AP-ként elemződne, l. Farkas, Szabó és Alberti jelen kötetbeli cikkét). Nyilván jövőbeli kutatást igényel, de még a Párizsban maradásod szerkezettípusban is hajlanánk a DP kategóriájú városnév transzformációjának a fejmoztatásos elemzésére (N→D→Pred útvonalon), tekintve a komplexebb esetekben preferált való-jelzősödésre (vö. a Franciaország fővárosában való ott maradásod).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave