6. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmányban – számba véve az igevonzatok típusait – figyelmemet először az argumentumok és az adjunktumok megkülönböztetésére irányítottam. A szintaktikai tesztek helyett az argumentumok szemantikai eredetének elképzelése mellett érveltem és kifejtettem a szemantikai argumentumok és szerepeik egy olyan koncepcióját, amelyben azok az igék lexikai-szemantikai reprezentációiból levezethetők. Tehát mind a szemantikai argumentumok, mind a szemantikai szerepek vonatkozásában arra a megállapításra jutottam, hogy azok epifenomenális jellegűek a lexikai-szemantikai reprezentációkhoz képest ahhoz hasonlóan, ahogy Kenesei (2016; 2020) és Siptár (2015) megmutatta a szófaj, ill. a fonéma alapvetőnek gondolt fogalmával kapcsolatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másodszor, miután fenntarthatónak bizonyult – a konstruktivizmussal szemben – az az álláspont, hogy a lexikai egységek nem nélkülözhetik az argumentumszerkezetet, felépítettem a magyar igeosztályok vonzatszerkezet szerinti átfogó rendszerét, az igék lexikai-szemantikai reprezentációjának összetevőire és azok morfoszintaktikai megvalósításának formáira támaszkodva. A bemutatott osztályozást jellemezve elmondhatjuk, hogy az (a) szemantikailag kellőképpen megalapozott, mert a lexikai-szemantikai reprezentációk képezik a kiindulópontját, (b) szisztematikusan sorra veszi a lehetséges vonzatszerkezeteket és (c) így meghaladja a korábbi szakirodalom fragmentáris adatgyűjteményeit.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave