6.3.1. A Fisher-féle egzakt tesztet alkalmazva megvizsgáltuk, hogy adott nominalizációpárnál van-e szignifikáns különbség a Cselekvő birtokos válaszok aránya között, adott stimulustípusra (nyelvi/képi), adott plauzibilitásra, és azokat az eseteket kerestük, amelyek eltérnek a többitől. A Fisher-féle egzakt teszt határát p = 0,05-nél húztuk meg, l. a hőtérképeken is (vö. Vargha 2000). Amennyiben p < 0,05, akkor a nullhipotézist, vagyis a vizsgált változók függetlenségének a feltevését kérdőjelezzük meg. Minthogy páronkénti összehasonlításra alkalmaztuk a Fisher-féle egzakt tesztet, és nem nagymennyiségű elemösszehasonlításra, korrekciót nem alkalmaztunk. A hőtérképek szemléletesen mutatják, hogy mind a négy kontextus esetében voltak olyan, cselekvő jegyű birtokost tartalmazó nominalizációk, melyeket a személyek szignifikánsan többször vagy szignifikánsan kevesebbszer választottak, összehasonlítva más nominalizációnál tett, cselekvő birtokos válaszok arányával, ezekhez képest. A hőtérkép kockáiban a < jel illetve a > jel, aszerint, hogy milyen irányba mutat, az ellentengelyen szereplő nominalizációhoz képest szignifikánsan nagyobb, illetve szignifikánsan kisebb arányban választott, cselekvő birtokost tartalmazó nominalizációra mutat rá. Az ilyen különbségeket mutató nominalizációpárok száma stimulustípusonként és a plauzibilitás jegyérték szempontjából változó volt.1

 

 

6.3.2. A hőtérképekben mind a 40 nominalizáció szerepel a vízszintes és a függőleges tengelyen, és jelölve vannak az egymáshoz képesti válaszarányok a nyelvi és a képi, illetve a plauzibilis és implauzibilis kontextusokban. A hőtérképekre nemcsak a lábjegyzetbeli linkkel utalunk, hanem – noha tisztában vagyunk a helyigényükkel – a cikkünk főszövegében is közreadjuk őket, mivel később a tartalmukra részletesen is visszautalunk.