4.3. Egy alternatív elemzési lehetőség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik névtelen bíráló egy alternatív elemzést javasol a Nem hagylak téged kicsúfolni mondathoz:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(51)
Nem hagylak tégedi [CP Opi [IP PRO kicsúfolni ti ] ]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés előnye, hogy nem használ passzív igealakot, a főnévi igenév PRO alanya is megjelenik a szerkezetben. A főnévi igenév tárgya előbb az infinitívuszi szerkezet operátorpozíciójába mozog, amit a mátrix mondat tárgya köt, ami megfelelő szám és személy jegyek esetén kiváltja a ragozott ige lak-egyeztetését. Hasonló megoldásokat az angol hiányzó tárgyas célhatározói mellékmondatok (object-gap purpose clause) elemzésénél is találhatunk (szintén a bíráló példája):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(52)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lényeges különbség az (51) és az (52) példa között azonban az, hogy az angol példában szereplő PRO alany kötött, a mátrix ige you ’te’ tárgya kontrollálja, míg a magyar mondatban szereplő PRO szabad, referenciája független. Green (2019) az ilyen szerkezeteket vizsgálva megállapítja, hogy ezekben az infinitívusz PRO alanyának kötelezően kontrollálva kell lenni. Emiatt a magyar és az angol mondatok közötti párhuzam nem tartható: az (51)-es példához hasonló magyar szerkezetekben soha nem figyelhető meg a kötelező kontroll, ami az elemzésünk szempontjából is lényeges. További nem elhanyagolható különbség, hogy (51)-ben az infinitívuszi tagmondat nem adjunktum, hanem a hagy ige vonzata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Problémaként merül föl még az is, hogy a magyarban más mondatban miért nem alkalmazható az (51)-ben látható elemzés, azaz például az akar igével is: a Nem akarlak téged kicsúfolni mondat esetében miért nem értelmezhetjük az infinitívusz alanyát nem kötelező kontrollos módon: ’Nem akarom, hogy valaki kicsúfoljon téged’. Míg az (52)-höz valóban hasonló szerkezetek könnyen találhatóak a magyarban is (pl. Hoztam neked szilvát befőzni), a kontrollálatlan alany csak a hagy-os mondatok egy bizonyos változatánál figyelhető meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előző szakaszban bemutatott passzív infinitívuszos elemzés szintén meglehetősen egyedi a magyarban, csak az adott megengedő hagy-os szerkezet tulajdonságait magyarázza, de segítségével nemcsak ezen ige különleges lak-egyeztetését tudjuk megjósolni, hanem a reflexív névmás megjelenését is: ugyanaz az egyedi konstrukció, de két korábban nem összekapcsolt jelenséget is magyaráz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általunk tárgyalt szerkezeteknek szintén vannak más nyelvekben is megfelelői. Elemzésünkben egy passzív infinitívuszos leírást javasolunk, ami morfoszintaktikai eszközökkel is jelölve létezik például az angolban. Elemzésünk mellett szól az is, hogy a tárgyalt magyar mondatok angol megfelelői passzív infinitívuszt tartalmaznak, így kapjuk a megegyező koreferenciaviszonyokat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(53)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különbség a két nyelv között annyi, hogy az angolban van látható passzív szerkezet, beleértve nem finit passzív alakokat is, a magyar viszont nem jelöli a passzivizálást.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave